25.Rész_ Ez őrület!

Meghoztam a következő részt. Mivel mostanában nem sok komit kaptam, ezért kérlek ehhez írjatok, mert csak akkor írom a kövit!  Ebben a részben megtudhatjátok mi lett annak a kínos jelenetnek a vége. És Jessicával megint történik valami, ami arra utal hogy nincs minden rendben vele.

Harry lepattant rólam, és magunkra terítette a takarót.

-Mit keresel itt, hogy mersz berontani a házba, ráadásul a szobánkba?- kiabáltam az anyámra.

-Még te vagy felháborodva?!! Ez egyszerűen felháborító és undorító.- közeledett felém.Magamra kaptam a fürdőköpenyemet, és felálltam.-Elmagyaráznád, hogy mit csináltatok?!

-Szerinted mit csináltunk? Énekeltük a 'süssfelnapot', és közben homokvárat építettünk?

-Fogd be a szádat... Most pedig azonnal jössz velem a nagyanyádhoz, összepakolod a cuccaidat!- kezdett el ráncigálni össze vissza a hajamnál fogva.

-Hagyja békén Jessit! Vegye le róla a kezét!- szólt közbe Harry, és magához rántott.

-Nem megyek sehova, értsd már meg! Nem döntheted el hogy mit csináljak!- kiabáltam, miközben Harry a kezemet szorította.

- Azt hiszed olyan nagy lány vagy már? Nézz magadra. Egy ribanc lett belőled..

-Már felnőtt vagyok, és nem vagyok ribanc, nem tudom miért szúrja a szemed hogy boldog vagyok Harryvel.

-Boldog? Ja.. Egész nap az ágyban hancúroztok. Én is boldog lennék..Nem fogom hagyni hogy együtt legyetek!- mondta szemrehányóan.

-Ne beszéljen így Jessicával. Azonnal menjen el, vagy hívom a biztonságiakat!- figyelmeztette Harold,

- Nézzél tükörbe, hogy hány férfival voltál azóta mióta apával elváltatok, és engem meg hagyj békén, menj vissza a szeretőidhez. És takarodj innen.- ordítottam tovább. Szerencsére Louis ideért a biztonsági őrökkel, és elvitték az anyámat. Én a sírástól az ágyra rogytam. Harry leült mellém, és átölelt.

-Ezt nem hiszem el. Hogy lehet ilyen.. Ideront azért hogy elvigyen innen. De én nem akarok elmenni.- sírtam, és szorítottam magamhoz Harryt.

-Nyugi kicsim, nem kell elmenned innen. Velem maradsz mindig, nem hagyom hogy bántsanak.

-Jól vagytok?- jött be Louis.- Bocsi de nem tudtuk megállítani. Amúgy ki volt ez a förtelmes nőszemély?

-Az anyám..

-Uhh bocsi..

-Semmi baj.. Csak meg akarja keseríteni az életemet.- mondtam.

-Ha valamire szükséged van, lent leszünk.- mondta és becsukta maga mögött az ajtót. Felálltam és elkezdtem felöltözni, aztán visszadőltem az ágyba.

-Semmihez sincs már kedvem.- terítettem magamra a takarót.- De amúgy szerintem te is vegyél fel valamit, mert a takarón kívül nincs rajtad semmi. Jó hogy Loui meg nem jegyezte, hogy mért állsz itt egy szál f@szban... 

-Te bolond.. - nevetett, és bebújt mellém. Egy darabig feküdtünk, majd Harry elaludt, én pedig csak gondolkoztam. Majd bekövetkezett az amitől féltem. Volt még egy szál a táskámban. Egy szál cigi. Felpattantam, kivettem, és rohantam a fürdőszobába. Meggyújtottam, és mélyen magamba szívtam, de hirtelen köhögni kezdtem, de nagyon.. Ez nem csak sima cigi volt.. Volt benne valami. De most ez sem érdekelt. Lehet hogy valami partydrog. Leszarom. Köhögtem, de szívtam tovább.

-Jól vagy szivem?- jött volna be Harry az ajtón, de be volt zárva.

-Rohadt élet.- suttogtam alig hallhatóan.De amilyen szerencsétlen vagyok, természetesen meghallotta.

-Jessica, mi a fenét művelsz odabent, azonnal engedj be!

-Nem lehet Harry. Nyugi jól vagyok.- teljesen a füves cigi hatása alatt voltam. Fogalmam sincs hogy kerülhetett a rendes cigik közé egy drogos. De csak szívtam és szívtam, és köhögtem.

-Utoljára mondom, engedj be.- kiabált Harold az ajtó előtt, már vagy tíz perce, és dörömbölni kezdett.

-Jól....khhhrrr- mondtam volna hogy jól vagyok, de nem tudtam kimondani, mert igazából rohadt szarul voltam, és köhögtem.

-Jessi! Be fogom törni az ajtót ha egy percen belül nem nyitod ki.- hallottam az aggodalmat a hangján, de nem tudtam felállni, annyira féltem.. Hogy lehetek ekkora seggfej?! Mikor beleszívtam tudtam hogy valami nem stimmel, mégis folytattam.

-Liam!Louis!- kiabált lefelé. Hallottam ahogy leszalad a lépcsőn, majd visszatér a többiekkel. Elkezdték feszegetni a zárat.

-Ne kérlek! Ne gyertek be!- mondtam, de már késő volt. Harry berontott az ajtón.. Aztán valami történt. Nagy feketeség.. Elájultam.

*Harry*

Nem tudtam miért zárkózott be a fürdőszobába, de nagyon aggódtam, tudtam hogy nincs minden rendben.. Mikor végre sikerült bejutnunk az ajtón, a szívem kettéhasadt, mikor megláttam milyen állapotban van Jessi, és mi van a kezében. Felállt, és épp időben léptem oda hogy elkapjam.

-Ez nem rendes cigi.- vizsgálta Liam azt a fehér szart.- Kizárt hogy az legyen, az nem vált ki ilyen hatásokat.

- Te jó isten, Jess..- lépett be Jenna az ajtón, és igencsak meglepődött mikor meglátta hogy Jessi ájultan fekszik a karjaimban.

-Te tudtál erről?- kérdeztem, de nem néztem rá, féltem hogy sírni fogok. Nem tudom mi történhetett.

-Hát jó.. Őszintén.. Amíg ti turnén voltatok Jess elkezdett cigizni, de az egy sima, gyenge cigi volt, és mikor rajtakaptam, az összeset elkértem tőle. De úgy látszik nem adta oda mindent.

-De miért kezdett volna el drogozni?- találgatózott Zayn.

-Nem hiszem hogy önszántából. Valahogy odakerült ez a szar a többihez, és ő pont ezt szívta el.- mondta Jenna.

- Miért mindig vele történik minden? Miért van az hogy néhány dolog úgy jön ki rajta, mint aki elmebeteg?!- már kiabáltam az idegességtől. Ahogy ültem a földön az ölemben pedig Jessica.

-Harry nyugodj meg! Jessica nem őrült, és főleg nem drogos!- mondta nekem Liam. Feláltam, félrelökve mindenkit, és bevittem Jessit az ágyra. Mindenki bejött, és leültek.

-Figyelj Harry.. Nem tudom mi lett vele, de ő tényleg nem ilyen volt. Ez már nem normális.- mondta Jenna.

-Tudom hogy más volt.. de.. - megakadtak a szavaim.. 

- Most nincs igazad Liam.. Ez tényleg nem normális.- szólt közbe Niall.

-Lehet hogy el kéne vinned orvoshoz. És nem pchihológushoz.- felelte Liam, egyetértve Niallel.

-Nem fogom diliházba csukatni, ha azt kéritek.-  válaszoltam felháborodva.

-Mi nem mondtunk ilyet Harold, csak hogy ki kéne vizsgáltatni.- Louis.

-Mert az rendben van hogy szeret, vagyis imád meg minden, de mégsem normális hogy idegrohamokat kap ha nem vagy vele, vagy ha valami nagyon rossz éri.

-Rendben. Igazatok van. Majd holnap megbeszélem vele.- egyeztem bele.

- És próbáljuk meg kideríteni hogy került a fű a cigibe.- mondta Louis, aztán mindenki kiment, és egyedül maradtam Jessivel. Aludt, mintha mi sem történt volna. Sejtelmem sincs miért lett ilyen érzékeny az idegállapota. Ki kell derítenem mindent. Elmentem zuhanyozni, majd lefeküdtem mellé az ágyba, és mivel tök fáradt voltam, könnyen elaludtam.

Reggel. 

Már egy fél órája fenn voltam, mikor végre kinyitotta a szemét.

-Harry.- szólt hozzám.

-Könyörgök mondd hogy ez tényleg véletlen volt.- néztem rá komolyan.

-Nem tudom hogy került hozzám olyan cigi, de nem tudtam eldobni, mert ideges voltam.

-De miért nem mondtad hogy cigizni kezdtél még nem voltam itthon?

- Mert abba akartam hagyni, oda is adtam mindet, azt az egyet leszámítva Jennek. De tegnap teljesen ki voltam, és muszáj volt rágyújtanom. Fogalmam sincs hogy került bele az a fű. Lehet hogy valaki belerakta a boltban.

-Jessica, el kell mennünk orvoshoz.

-Semmi szükség rá, le tudok róla szokni egyedül is!

-De én nem erről beszélek, Hanem úgy egyeltalán. Lehet hogy valaki viccnek szánta ezt a cigis dolgot, de akkor sem kellett volna ilyen állapotba kerülnöd tőle, és nem csak most, hanem máskor is. Tudom hogy már régen nem jársz a dilidokihoz, meg hogy már nem kiabálsz éjjszaka, csak akkor ha nem vagyok melletted, de ez nem okés. Valami baj van a fejedben, ha állandóan idegrohamot kapsz. Tudom hogy nehéz, de akkor is el kell menni orvoshoz!

-Szóval azt hiszed hogy bolond vagyok? Mondd ki ha azt gondolod te is hogy fogyatékos vagyok. Én nem megyek orvoshoz!

-Könyörgök Jessi. Csak egy vizsgálat. Megmonddják hogy nincs semmi baj a fejeddel, csak érzékeny vagy, és kész.

-De ha nincs semmi bajom, akkor minek menjek el?

-Csak hogy száz százalékig biztos legyek benne.

-Nembaj, én akkor sem vagyok hajlandó orvoshoz menni. Megígérem hogy nem fogok többet dohányozni, és nem leszek ideges.

-Légyszives, menjünk el.

-NEM MEGYEK.- elmelte fel a hangját, és hátat fordított nekem. Nem ellenkeztem vele, de nem hagytam annyiban. Lementem, elmondtam a többieknek mi történt,  majd fölhívtam a pchihológust, Mrs. Greenwaldot hogy jöjjön el. Szerencsére rögtön igent mondott, és egy órán belül megérkezett. Neki is elmondtuk mi történt. 

-Hát annyire nem lepődtem meg, tudtam hogy még Harry mellett is érni fogja egy olyan trauma, ami túltesz mindenen. Felmegyek és beszélek vele.- mondta, megmutattam neki a szobánkat, ahol feltehetően még mindig ott feküdt Jessica. Másfél óra múlva jött le a doki a lépcsőn. Azt hittem sosem jön már le, vagy esetleg Jessi keresztbe lenyelte.

-Jól gondoltam. A turné óta fél hogy egyedül marad. Ezért kezdte el a dohányzást. És anyja kellemetlen látogatása csak fokozott az egészen. De nem őrült. Ezt teljesen komolyan, és határozottan mondom. El kell kezdenetek egy úgynevezett kúrát. Ez főleg neked szól Harry. Nagyon oda kell figyelned rá.

-Értem.- bólogattam.

-Írok fel neki ismét gyógyszert. Ne hagyjátok hogy az anyjáról beszéljen, ti se beszéljetek előtte semmi rosszról. Derítsétek ki, hogy ki volt az a rosszakarója, aki ilyen szörnyűséget adott neki. Pár hét és ismét a régi lesz, ha vigyáztok rá. 

-Akkor biztos hogy nem őrült?- kérdeztem.

-Teljesen biztos vagyok, érzékeny és kész. Sok volt neki az ami történt vele az utóbbi néhány hónapban.Ennyi.-mondta. Miután elment mindenki fellélegzett..