20.Rész_Gyorsan telnek a napok.

Itt az új rész! Komizzatok!:) Jó olvasást!:D<3 nbsp="nbsp" u="u">

Nagyon jól elvoltunk Harryvel a kis házikóba, egész nap csak feküdtünk, beszélgettünk, és nem csináltunk semmit.Mégsem unatkoztunk.
-Ma már sajnos mennünk kell.- mondta, mikor a második nap reggelén felkeltünk.
-Tudom..- bólintottam, majd összeszedtem azt a kevés cuccot amit hoztunk.
-Na induljunk.- mentünk ki az ajtón, majd bezárta. Mentünk visszafelé az ösvényen. Beszálltunk a hajóba, visszamentünk a másik partra. Harry bement, visszaadta a kulcsokat, elsétáltunk a parkolóhoz, és beültünk a kocsiba.
-Azért ugye jól érezted magad?-kérdezte Harold, miután elindultunk.
-Teljes mértékben.- feleltem. Elég szomorú voltam, és nem azért mert elmentünk, hanem mert tudtam hogy egyre közeledik a nap, mikor indulnak a tunéra. Teljesen üresnek éreztem magam, és elképzelhetetlennek tartottam, hogy kibírjak akár egy hetet is nélküle. Mi lesz ha megint nem tudok majd aludni? Tudom hogy ez már beteges, hogy ennyire ragaszkodom hozzá, meg hogy ennyire félek elengedni, de nem csak pár nap vagy pár hét, hanem két teljes hónap. Már csak négy nap.
-Nagyon elgondolkoztál.- szólalt meg.- Mindjárt otthon vagyunk.- És ahogy kinéztem az ablakon, már tényleg Londonban voltunk.
-Aha.- válaszoltam, mint akit egyeltalán nem érdekel. Beparkoltunk az udvarra. Louis kint ült egy széken.
-Szia Loui. Mit csinálsz itt kint?!- odamentem hozzá és megöleltem.
-Sziasztok. Csak egy kicsit kijöttem levegőzni. Mi a helyzet? Mit szólsz a turnéhoz Jess?
-Ne is kérdezd. Meg fogok halni.- feleltem szomorúan, majd Harry hátulról megölelt.
-Hidd el hamar el fog telni. Majd én vigyázok Harryre.
-Mi lennem velem nélküled Louis. Komolyan. Szerintem tuti elvesznék, ha te nem vigyáznál rám. Már rég nem lennék.-hülyéskedett Harry.
-Hát igen. Én ilyen gondoskodó vagyok. - vigyorgott Loui.- Niall és Jenna szinte ki se jönnek a szobájukból. Biztos jól elvannak. Liam nemrég jött haza Danielletől, talán egyszer találkoznak még a turné előtt, mert Danienek dolgoznia kell.- magyarázta.
-Bemegyek.- mondtam és bementem. Zayn akkor jött le a lépcsőn, Liam pedig a tv-t nézte, egy darab paprikával a kezében.
-Mit csinálsz azzal a paprikával? Együtt nézitek a tv-t?-mosolyogtam.
-Szia Jess. Nem is hallottam hogy bejöttél.-nézett rám.- ja a paprika?! Éppen főzök.
-Hát ami azt illeti, elég gyorsan csinálod, mert én nem látom.- nevetett Zayn.
-Basszus a kaja.. Odaég. Niall meg fog ölni.- rohant a konyhába. Égett szag áramlott ki, ami megcsapta az orrunkat.
-Hát akármi lenne, azt hiszem én nem kérek belőle.- néztem bele a fazékba, amibe feketévé égett kaja volt.- De azért rendes tőled Liam, hogy csináltál ennivalót.- nevettünk Zaynnel.
-Haha. Nagyon viccesek vagytok. Szerintem ma ebédre mindenki azt eszik amit talál.- nevetett már ő is.
-Ki kéne nyitni az ablakot, nagyon erős, égett szag van.- indultam az ablak felé.
-Ki volt ez a konyhatündér?-lépett be Louis és Harry.- rohadt büdös van.
-Nem mondod?- vágott Liam egy "You don't say?!" fejet.- Amúgy Zayn volt.
-Hééé. Nem is én voltam. Jess volt.- hazudott Zayn.
-Persze. Kenjétek rám.- böktem oldalba Zaynt.
-Na jó, bevallom én voltam. Nem vagyok egy konyhatündér.
-Nembaj. Inkább sütök palacsintát.- mondtam, és hozzáláttam. Jennáék nem jöttek le, ezért vittem föl nekik két tányérral. Bekopogtam.
-Igen!?- hallottam Niall hangját.
-Jess vagyok. Zavarok?
-Gyere be nyugodtan- hangzott a válasz és bementem.
-Heló skacok. Hoztam ebédet. - tettem le a tányérokat.
-Köszi szépen.- állt fel Niall, és hozzá is látott.
-Na milyen volt ez a két nap csak Harryvel az Isten háta mögött?- kérdezte Jenn.- Zayn mondta hogy hol vagytok. Csak a fiúk tudták hova mentetek, utána közölték velem is.
-Ja.. Ohh Jenna mi lesz velünk két hónapig?- jutott eszembe, és megöleltük egymást.
-Majd kibírjuk valahogy.- próbált mosoly erőltetni az arcára. Lementem, és odaültem a fúkhoz enni.
-Megmentettél minket attól hogy éhen haljunk.- mondta nekem Zayn, és Liamre vigyorgott.
-Na ne. Most egy hónapig ezzel fogtok szívatni?- kérdezte Liam.
-Dehogy is. Csak kettőig.- röhögött Louis.
. Gyorsan teltek a napok. Az időnk nagy részét együtt töltöttük a többiekkel. A nappaliban ültünk, beszélgettünk, hülyéskedtünk. Egyik nap Dani is átjött, és elmentünk bevásárolni. Az öt fiú, és mi hárman lányok. Nagyon jól szórakoztunk, pedig csak egy átlagos vásárlásnak indult, egy nagy bevásárlóközpontban. De a fiúk elhülyéskedtek mindent. Ahogy a rajongók elől próbáltak elbujni. Fetrengtünk a röhögéstől, mikor össze vissza szaladgáltak, néha még egy egy családhoz is próbáltak beolvadni, de felismerték őket. Majd hazamentünk és elkezdtünk egy társasjátékkal játszani, amit szerintem sokan ismernek: Twister. Mivel sokan voltunk, így elég izgalmas, és vicces volt. A legtöbbször Zayn nyert, bár kétlem hogy tisztességesen játszott mindenki, de ez most nem számított, csak az, hogy nagyon jól éreztük magunkat.
De az idő szaladt, és már csak egy nap volt. Elkezdtünk pakolni Harryvel.
-Tehát.. Itt vannak a pólók. Megyek megnézem megszáradt-e a többi amit kimostam.- mondtam, majd behoztam a szárítóról a tiszta ruhákat.
-Itt is van.- behajtogattam őket a bőröndbe. Beraktam az alsógatyáit, és a zoknikat is.
-Szerinted mi hiányzik még?-kérdezte, de látszott rajta hogy egyeltalán nem érdekli.
-Nemtudom. A gépedet, és a töltőjét beraktam.- leellenőriztem, hogy minden ruha, és minden ami fontos, bent van-e. - Szerintem minden meg van.- leültem mellé az ágyra.
-Köszönöm.-válaszul átöleltem, és ledültünk az ágyra, és szorosan átöleltük egymást.
-Szeretlek.- mondta.
-Én is nagyon szeretlek Hazz!- mondtam, majd mélyen magamba szívtam illatát. Néha az én szememben olyan mint egy gyerek, sokszor pedig mint egy igazi férfi, aki megőrít. Lehet hogy még én sem nőttem fel teljesen, így pont kiegészítjük egymást. Nem sokkal később lementünk a nappaliba, ahol a többiek ültek. -Tehát.- kezdte Louis.- Holnap nyolc húszra a reptéren kell lenni, azt mondta Paul. Mert ötvenkor indul a gép, azt hiszem először Dániába megyünk. Mindenki úgy keljen, hogy nyolcra készen legyen, akkorra hivtam taxit. -Rendben.-bólogatott mindenki.
-Dani, Jess, és én kikísérünk titeket.- mondta határozottan Jenn, és egyet értettem vele.
-Jól van. Én megyek összepakolom a cuccom, mert még nem fejeztem be.- mondta Louis, én is mentem, segítettem neki. Vagyis úgy mint Harrynél, én hajtogattam össze a ruhákat.
-Köszi.- mondta miután végeztünk.
-Nincs mit.- öleltem meg, majd lementünk a konyhába. Senkinek nem volt kedve vacsorát csinálni, inkább rendeltünk. Gyrost, meg tacot. Harry és én tacot ettünk, Niall mindkettőt, a többiek pedig gyrost. Egy kicsit beszélgettünk közbe, utána mindenki visszavonult. Én Harryvel fürödtem. Utána úgy feküdtünk le, hogy ő rajtam feküdt, néha majdnem megfulladtam, de nem érdekelt, megérte....