3.Rész_A meghallgatás

Hajnali 7 óra.Csengetnek.Kimegyek, Kinyitom az ajtót, és Harry ugrál előttem.

-Szia Jess, mehetünk?

-Mégis hova? Harry, a meghallgatás 10-kor kezdődik, hova mennél te ilyenkor?!-néztem rá értetlenül.

-Tudom de nem szeretnék elkésni.Nem tennék túl jó benyomást, ha már a meghallgatásról is elkések.

-Rendben, Megígérem neked, hogy nem fogsz elkésni.Csak gyere be, és nyugodj meg, ülj le, csinálok neked cappuccinót.-Mondtam, majd elmentünk és leültünk a konyhába. Vagyis ő ült, én meg csináltam neki a cappuccinót, majd odaadtam neki.
-Köszi Jessi, nagyon rendes vagy, őszintén mondom most nagyon izgulok.
-Semmi okod izgulni, nagyon jó hangod van, biztos hogy bejutsz!-biztattam, és gombócot éreztem a torkomban, mert nagyon közel hajolt hozzám. Örülök hogy indul, ez nagy lehetőség, de féltem hogy elveszítem, hogy nagyon ritkán találkozok vele. Mert biztos voltam hogy bejut, és még sokra viszi a hangjával. Mikor kisebbek voltunk sokat énekelt nekem. Úgy éreztem, mindjárt elsírom magam
-Mi a baj Jessica?Hirtelen tök szomorú lettél..
-Semmi.Csak...- és itt elcsuklott a hangom.
-Csak?-kérdezte, majd még közelebb jött, és átölelt- légy őszinte, nekem elmonddhatod.
-Félek, hogy nem fogunk ezután találkozni.
-Akármi lesz nem fog változni semmi!-vigasztalt, majd elengedett.
-Megyek felöltözök.-majd elindultam felf
elé a lépcső, és éreztem magamon a tekintetét.A szokásosnálgyorsabban öltöztem, megcsináltam a hajam, egy pici smink, mert nem szoktam túlzásba vinni, és már kész is voltam.Utána lementem majd szóltam Harrynek, aki már halálra izgulta magát. A szokásosnál elegánsabban öltözött fel, volt rajta nyakkendő, ami már elég összevissza állt rajta.
-Várj!-mondtam mikor az ajtó felé indult, és közelebb húztam magamhoz-A nyakkendőd....mondtaam.
-Köszi!
Kimentünk a buszmegállóba, és tíz perc múlva jött is egy busz. Felszálltunk, vettünk jegyet majd leültünk. A buszon egy csaj bájosan vigyorgott Harryre és ő visszamosolygott. És a csaj még integetett is. Azt hittem odamegyek és mingyárt megtépem azt a ribancot. Ráadásul odaült elénk, majd többször is hátrafordult, és egy cetlit adott Harrynek, amin a telefonszáma volt. Nekem ez elég volt, fogtam, és egy rohadt nagyot rúgtam a csaj székébe, mire az felsikoltott.
-Ohh, bocsi, csak görcs állt a lábamba.-mondtam.Szerencsére nem kellett tovább az agyonsminkelt képét, meg a kacsaszáját lesnem, mert megérkeztünk.Szerencsére Harry nem szólt semmit a buszon történtekről, hanem az xfactoról dumáltunk. Öt perc múlva oda is értünk, bementünk, majd Harry kapott sorszámot, aztán leültünk a várakozóba, és néztük a képernyőn azokat akik Harry előtt voltak.Néhány emberen iszonyú jót nevettünk. Majd hosszú várakozás után Harryt szólították. Adtak neki mikrofont, majd bement a zsűri elé. Bemutatkozott,kérdeztek tőle pár dolgot,és elkezdett énekelni. Abban a pillanatban futott be Harry édesanyja, meg a nővére Gemma.
-Szia Jess. Hogy ment neki eddig?-köszönt az anyukája.
-Mrs Styles, azt hittem nem tudnak jönni.Szerintem nagyon jól ment, remélem a zsűrinek is tetszeni fog.
-Igen, először úgy volt nem tudunk jönni, de szerencsére sikerült ideérni.-mondta. Harry épp akkor fejezte be, majd következett a zsűri véleménye, ami szerintem elég jó volt, utána szavaztak. Ééééés BEJUTOTT!!!!!Nagy örömmel futott vissza, és engem ölelt meg először, és ez baromi jó érzés volt. Azután az annyáékhoz is odament, majd kimentünk, Harry megkérdezett pár dolgot egy nőtől, majd kimentünk az épület elé.            
-Sajnos nekünk most mennünk kell, de nézni fogunk a tv-ben és nagyon szurkolunk neked fiam!-búcsúzott Mrs Styles, ugyanis nekik másik városba kellett utazniuk, mert ő ott talált munkát, Gemma pedig ott tanul.
-Rendben, köszönöm, hogy itt voltatok.-mondta Harry, majd elbúcsúzott mindkettőjüktől.
-Állati jó voltál Harry-dicsértem meg miután elmentek.
-Köszi, nagyon örülök hogy eljöttél. Gyere ünnepeljük meg, meghívlak valami kajáldába.-ajánlotta fel, én meg majdnem megöleltem, annyira örültem..
-Mértnem hívtad meg anyukádékat?
-Ők mindig sietnek, csodálkoztam, hogy egyeltalán ide eljöttek.
-Jólvan. Köszönöm.
-Igazán nincs mit. Na gyere, menjünk.-Elindultunk gyalog. Én nem tudtam melyik étterembe megyünk, de ő azt mondta közel van. Ahogy mentünk, észrevettem hogy az a liba jön velünk szembe.         
-Helló Szépfiú!-bájolgott Harrynek.
-Szia-köszönt vissza, mikor a csaj odaállt elé. -Na bébi, mikor hívsz fel? -Hátnem mostanában.. Sajnálom.-hangzott a válasz. -Gyere velem, szerintem mi ketten nagyon jól szórakoznánk.-és elkezdte simogatni, meg puszilgatni az ÉN HARRYMET. Erre megfogtam, és elhúztam a hajánál fogva. -Nem hallottad a választ te ribanc? Az utca közepén rámászol egy pasira? Nem szégyelled magad?-ordibáltam torkom szakadtából. Néhányan bámultal, de nem nagyon érdekelt. -Hagyjál már?Egyeltalán ki vagy te?-mondta dühösen, és egyben kicsit sápítozó hangon, miközben a haját ráncigáltam.-Nézz már magadra, hogy nézel ki?Dagadt vagy, csúnya, és úgy nézel mint valami útszéli hajléktalan.-ilyen sértéseket vágott még a fejemhez, ami nagyon rosszul esett, mert érzékeny vagyok a külsőmre, tudom hogy nem vagyok szép, de ilyet még senki nem mondott nekem. Ezek hallatán fogtam, leteritettem a földre, és addig pofoztam, amíg Harry le nem szedett róla. -Jessi kérlek menjünk, nyugodj meg-megfogta a kezem, és elhúzott, a ribi meg ott maradt a földön. -Ezt még megkeserülöd te bányarém, enyém lesz a pasid...blablabla....-a többit nem értettem. Harry elhúzott egy padig, majd leültetett. -Jessi jól vagy?Mi ütött beléd? -Mi ütött belém???!Az a csaj rádmászott az utca közepén és csókolgatott, és te hagytad.-mondtam teljesen feldúlva. -De akkor sem kellett volna leribancoznod, meg tuttam volna oldani. -Most ugye nem mellette állsz?Nem tudtad volna megoldani, mert férfiből vagy te is, jó hogy meg nem d**tad az út közepén. És hallottad hogy miket vágott hozzám?Hogy a francba legyen így önbizalmam ?-és elkezdtem zokogni. -Ne csináld már Jessi, te gyönyörű vagy, és hidd el biztos nem hívtam volna fel, ki is dobtam azt a cetlit, meg nem hagytam magam, tudom hogy az egy kurva, és te milliószor fontosabb vagy. Nem tudom mi lett veled mostanába, meg mi volt az a lábgörcs a buszon.. Barátok vagyunk Jessika, nincs más aki ilyen sokat jelente nekem mint te, könyörgök ne csináld ezt tovább, mondd el ha valami bajod van.-mondta, és még a reggeli ölelésnél is szorosabbn magához szorított.Azt éreztem, hogy örökre így akarok maradni.Mondjam el hogy mi bajom van?Bárcsak elmonddhatnám, hogy tiszta szivemből szeretem, és nem barátként. Még egy jó negyed óráig a padon ültünk, majd Harry rávett hogy mégis menjünk el az étterembe.Egyszerűen csodalátos volt.Az egész este, meg persze Harry is. Ettünk, majd Harry fizetett, és elindultunk haza. Egészen elkisért az ajtómig. -Szetetném ha nem csinálnál őrültségeket, akármi is a baj. Remélem ha teljesen megnyugodtál elmondod mi történik veled mostanában.-mosolygott egyet,majd elindult. -Harry... -Igen?-fordult vissza. -Én...-kezdtem, de itt elakadtam.Nem lehet..-ömm.. semmi. Jó éjt! -Jő éjt! BOCSI AZ OLVASHATATLAN RÉSZEKÉRT, MEG HOGY A VÉGÉN A PÁRBESZÉDEK EGYBE VANNAK, DE NEM TUDTAM KIJAVÍTANI, MERT TABRÓL ÍRTAM, ÉS EGYSZERŰEN LEHETETLEN BÁRMIT IS KIJAVÍTANI BENNE, REMÉLEM AZÉRT EL TUDTÁTOK OLVASNI!BOCSI MÉGEGYSZER!:)