29.Rész_Féltékenység

Meghoztam a kövi részt, remélem tetszeni fog, és légyszi komizzatok!!!! Bocsi hogy a vége egybefolyt, de nem tudtam kijavítani!

     

*Két héttel később*

-Ez nagyon gáz. Mindjárt odamegyek és megverem..- mondtam, ahogy Jennel a nappaliban ültünk, és figyeltük Katet, milyen jól elszórakozik Harryvel.

-Nyugi Jess. Már csak két hét van a próbaidőből, és kirakjuk a szűrét!- nyugtatgatott Jenna.

-De nem tudom elviselni, hogy mindig arról beszél Harry, hogy Kate ezt tudja csinálni, Kate azt tudja csinálni. Miért van vele ilyen jóban?! Elegem van.. Lehet hogy nekem nincs olyan tehetségem a kurvasághoz mint neki, ami Harry szerint táncolás, szerintem pedig nem. De Harry velem van, és nem vele. Meg én nem táncoltam bárokban..- öntöttem ki a lelkem felháborodottan.

-Féltékeny vagy?

-Én.. dehogy vagyok! De ez akkor sem ér, hogy így el van vele.

-Valdd be hogy féltékeny vagy!-akaratoskodott Jenna.

-Na jó.. Rohadrul megöl a féltékenység.-vallottam be.

-Mi lenne ha te is féltékennyé tennéd?

-De hogy?

-Nem tudom.. Ezt nem hiszem el.. Niall is csatlakozott hozzájuk.. Ő is szokta mondani, hogy Kate mesélte milyen jól táncol, de nem vettem figyelembe..

-Hurrá ez el akarja szedni tőlünk Harryt és Niallt, és ők észre sem veszik..

-Tegyük őket is féltékennyé. De kell egy kis segítség..

-Megkérem Louist mondtam rá.

-Oké, én megyek Liamhez.- mondta Jenn, majd elindultunk a lépcsőn. Bekopogtam Louis szobájába, aki kinyitotta az ajtót és betessékelt.

-Szia Loui.. Szeretnék kérni egy hatalmas szivességet.

-Na?! Hallgatlak.

-Segíts féltékennyé tenni Harryt!

-Mi? De miért?-- kérdezte, és elmondtam neki mindent.

-Hát én is észrevettem milyen jól elvannak.. Tehát állok elébe! Mi is jól elleszünk.- mosolygott.

-Akkor segítesz?

-Persze.

-Ááá köszönöm!!- öleltem meg.

-Nincs mit. Gyere avassuk be Zaynt, és Liamet is.

-Liam már tudja, Jenn őt kérte meg hogy segítsen.- mondtam, majd hítuk Zaynt is, és átmentünk Liam szobájába. Átbeszéltünk minden.

-Na, mindenki érti? Tehát utána is csak barátok maradunk, mert nekem ott van Dani, Zaynnek meg Louisnak az a két titokzatos csaj, akiket mi még nem ismerünk. Meg persze nektek ott van Harry és Niall.- magyarázott nekünk Liam.

-Persze, ez csak természetes. Nem fogjuk komolyan venni.- mondta Zayn. Feltünően nevetve lementünk a nappaliba. Felkapták a fejüket a nagy társalgásból, de annyira nem tulajdonítottak ránk figyelmet. Leültünk a nappaliba. Én szorosan Louis mellé ültem. Délután két órától, este hétig szórakoztunk, mikor Kate kilépett a konyhából, és gondolom indult haza.

-Sziasztok, én most megyek.- nézett ránk, majd mi alig hallhatóan köszöntünk vissza.

-Szia Hazza, szia Nialler!- köszönt nekik is, becézgetve őket. Hogy meri azt mondani hogy Hazza?! Teljesen elkomorult a tekintetem. Ekkor Louis oldalba bökött jelezve hogy ne felejtsem el a kis játékunkat. Zayn leült mellém, a lehető egszorosabban ült mellém a két fiú, mellettünk, pedig Jenn és Liam hülyéskedtek. 

Niall és Harry is kijöttek a konyhából, de már jobban megnézték mit művelünk itt.

-Ti mit csináltok?- kérdezte Harry.

-Semmit.- válaszolt Zayn.- Na mi van, eliment Kate?

-Ja, el..- felelte Niall, majd letelepedtek mellénk. Elkezdtünk nézni egy filmet nézni, közbe Louissal sugdolózni kezdtünk. Lehet hogy ez olyan mint egy ovodás játék, de igenis tetszik hogy Harry féltékeny, ha már neki is sikerült eem azzá tennie.

Később vacsora után, már mindenki pizsamában volt, és ismét a nappaliba telepedtünk le.

- Én még éhes vagyok. Segítessz szendvicset csinálni, Jessi?- kérdezte Louis.

-Aha!- mondtam, és bementünk a konyhába.

-Na szerinted hogy megy?-kérdezte.

-Hát nemtudom, de elég furán nézett rám.

-Na az már jó. Dobjuk fel még egy kicsit.- kacsintott, kézenfogva húzott be a nappaliba, még a másik kezében a szendvics volt. Harrynek majd ki esett a szeme, úgy meglepődött.

*Jenna*

Mikor Louis és Jess kimentek a konyhába, és kézenfogva tértek vissza, Liammal egymásra néztünk, és kitaláltuk, hogy mi is túlzunk egy kicsit. Majd Liam fogta, lefeküdt, úgy hogy a fejét az ölembe hajtotta, úgy hogy Jessiék ne férjenek el.

-Hééé mi is le szeretnénk ülni.- mondta Louis.

-Van még hely.- vágtam rá.

-Ja egy embernek.- mondta Jessi, majd rá kacsintottam, célozva arra, hogy Jessi üljön Louis ölébe. Így is tették' Majd elkezdtük egymást csikizni, nem mondom, de Niallék iszonyú idegesen ültek velünk szembe.. Egy kicsit már túlzásba vittük a dolgot.. Már egymáson feküdtünk, és túlságosan is félreérthető helyzetbe kerültünk, nem igazán "kicsi a rakásnak" nézett ki, hanem mintha öten nyomnánk együtt. Louis feküdt Jessin, és néhányszor majdnem összeért a szájuk.. Harry ezt megelégelte és felment, majd szét pukkadva. Az én drága Niallöm is felment, mikor már nem bírta tovább nézni ahogy Liammel szórakoztunk. Hát tényleg elég furán néztünk ki... -Ez jó volt srácok.Köszi a segítséget, ha szükséges még holnap folytatjuk.- mondtam. *Jessica* Elindultam fel a lépcsőn. -Jóéjt Jessi!- kiabált Louis utánam, de úgy megijedtem, hogy mikor hátranéztem, ráborultam Louisra, és nem szándékosan, de mikor földet értünk lesmároltam. -Mi a faszom volt ez?- hallottam Harry hangját, és láttam hogy ott áll a lépcső tetején, mikor végre sikerült feltápászkodnom.

28.Rész_Takarítónő

Sziasztok! Itt a következő rész, olvássátok el, és légyszi komizzatok!! Remélem tetszeni fog, és nem lett túl unalmas. :)

Feljött hozzám Greenwald doktornő. Nagyon jót beszélgettem vele. Miután elment, rájöttem, hogy mekkora idióta vagyok. Ezentúl változtatni fogok, nem hagyom, hogy a hülyeségeim miatt elveszítsem azokat, akiket a legjobban szeretek. Főleg nem Harryt. Mert szerintem őt bántottam meg a legjobban, és félek, hogy ezek után nem fog bennem megbizni, azt fogja hinni hogy drogozok, vagy akármit. Ekkor belépett az ajtón, és csendben leült mellém. Némán nézett maga elé, én pedig őt néztem. Felültem, és végig simítottam az arcán, majd a hátán.

-Valami baj van?- kérdeztem tőle, majd válaszként átölelt.

-Megijesztettél. Többet ne csinálj ilyeneket. És többet nem foglak egyedül hagyni. Nem akarlak elveszíteni, könyörgök térj észhez, értsd meg hogy te vagy nekem a legfontosabb, és ne tedd tönkre magad ilyen hülyeségekkel.- mondta. Potyogni kezdtek a könnyeim, olyan aggodalmasan, de mégis édesen mondta. 

-Ne aggódj, nem csinálok többet ilyet, megértettem. 

-Remélem is. Lejössz?- fogta meg a kezem, én bólintottam, és lementünk a nappaliba.

-Úristen Jess, jól vagy? A frászt hoztad ránk.- jött oda hozzám Jenn és Louis, meg a többiek.

-Nyugi nincs semmi bajom.- mosolyogtam, bár egy kicsit fájt a fejem. Leültünk és beszélgetni kezdtünk.

-Mit szólnátok, ha felvennénk egy házvezetőnőt. Aki takarít, meg megcsinálja a házimunkát.- vetette fel Liam.

-Azé ilyen lustának lenni. De tetszik az ötlet.- egyezett bele Zayn.

-Részemről oké. De ugye főzni is fog?! És lehetőleg finomat..- kérdezte Niall.

-Lehet Niall, lehet.. Na, akkor?! Keressek, vagy ne?- válaszolt Liam.

-Igen.- mondta Loui, majd mindenki egyetértően bólintott. Hát ki ne akarná hogy más csinálja meg helyette a házimunkát? Liam lehozta a laptopját, és keresgélni kezdett.

-De ha lehet akkor valami megbízható csajt keress, nehogy kiraboljon minket.- mondta Zayn.

-Csajt Zayn?! Nagyon kanos lehetsz..- nevetett Louis.

- Itt van egy. Ötvenhat éves nő házvezetői munkát keres.....- olvasta Liam.

-Persze. Jóhogy nem nyolcvan és a halál között. Valami fiatalabb?- kifogásolta Louis.

- Ja, a végén még nálunk dobná fel a talpát, és meggyanusítanának minket, hogy kinyírtuk.- nevetett Niall.

-Vagy Zayn megerőszakolta, és már nem bírta tovább.- piszkálta Louis tovább.

-Haha. Nagyon vicces vagy Loui.- vágott egy sértődött pofát.- Ezért kell fiatalabb..

-Vannak itt ilyen magán házvezetőnők, akik nem adhatnak ki semmilyen információt rólunk, nem monddhatják el hol dolgoznak, meg hasonlók. Szerintem telefonálok ennek a vállalatnak, hogy küldjenek ide is egyet.- mondta Liam.

-Ez száz százalékig biztonságos?- kérdezte Loui.- Nehogy ide csődüljön egy csomó ember.

-Persze, azt írják, még senki sem panaszkodott. Megyek és felhívom őket.- nyúlt a telefonért Liam, és bement a konyhába telefonálni.

-Azt mondták még ma küldenek egyet. Háromra jön.

-Nem mondták hány éves?- kérdezte Jenn.

-Nem. Miért, talán téged is érdekel?- nevetett Liam.

-Nyugi, nem fogom megerőszakolni, az egyszer biztos.- felelte Jenna. 

Felmentem Jennel a szobájukba. Úgy döntöttünk, hogy csinálunk valami csajos dolgot. Elővettük a körömlakkjainkat.

-Mostanába nem is nagyon csináltunk együtt semmit.- mondtam miután kifestettem a körmét.

-Hát igen, én is észrevettem. Mit szólnál ha holnap elmennénk csak mi ketten vásárolni, meg nézelődni?

-Remek ötlet!- vágtam rá.- Megszáradt már?

-Szerintem igen. Most én jövök. Milyenre szeretnéd?- kérdezte, majd odanyújtottam neki egy kéket, amit kiválasztottam. Jól el voltunk, bár Niallnek nem nagyon tetszett hogy körömlakk szag lett a szobában, azt mondta legközelebb Harry szobájába menjünk, ő úgyis beindul az ilyen szagokra. Nevetni kezdtünk rajta.

Hamarosan eljött a négy óra, mindenki lement a nappaliba, és mikor csengetett a nő, Liam beengedte.

-Jó napot.- Köszönt egy szőke, olyan harmincas évei előtt járó nő, aki nem egészen takarítónőnek nézett ki.- Kate Rordin a nevem.

Mi is sorra bemutatkoztunk.

-Liam Payne vagyok.

-Én Zayn Malik.- mosolygott Zayn.

-Jenna Nicols.

-Niall Horan.

-Harry Styles.

-Jessica Renner.

-Louis Tomlinson.- mondta végül Louis.

-Hány éves vagy, ha nem vagyok pofátlan?- kérdezte tőle Zayn.

- Harminckettő.- mondta Kate. Mindenki nagyon meglepődött, sokkal fiatalabbnak nézett ki.

Leültünk, és Liam elmagyarázta neki, mi lesz a feladata.

-Tehát,annyi lenne, hogy a szobáinkon kívül mindenhol kitakarítasz, és főzöl. Mindenhova bemehetsz, kivéve a szobákba, ott majd mi elintézünk mindent. Ja és nem kell minden nap takarítani, csak egy héten kétszer, főzni se kell mindig, csak ha szólunk.

-Rendben.- mondta, és egy vigyort eleresztett. Előszr nem láttam hogy kire, utána láttam meg.. Ez a nő Harryre mosolyog oly bájosan. Hát ezt nem hiszem el. Miért mindig mindenki Harryre próbál ráakaszkodni.

-Ja és még annyit hogy ez csak próbaidő, egy hónap, és utána meglátjuk, vane egyeltalán szükségünk erre. Mert ezt mi is meg tudnánk csinálni.. Na mindegy, van kérdés?- magyarázta Liam, mindenki megrázta a fejét. Szerintem egyeltalán nincs szükségünk erre a nőre,  inkább megcsinálok én mindent, nem leszek lusta, csak takarodjon el innen ez a nő.

Zayn megmutatott neki mindent a házban. Úgy beszélték meg, hogy holnap fog kezdeni, de itt akart maradni vacsoréra. Hurrá... Vacsora közben végig hol Harrynek, hol Niallnek, hol pedig Zaynnek tette az agyát. Jennel félrehúzódtunk.

-Láttad hogy nézett a fiúkra!?- kérdeztük egymástól felháborodottan.

25.Rész_ Ez őrület!

Meghoztam a következő részt. Mivel mostanában nem sok komit kaptam, ezért kérlek ehhez írjatok, mert csak akkor írom a kövit!  Ebben a részben megtudhatjátok mi lett annak a kínos jelenetnek a vége. És Jessicával megint történik valami, ami arra utal hogy nincs minden rendben vele.

Harry lepattant rólam, és magunkra terítette a takarót.

-Mit keresel itt, hogy mersz berontani a házba, ráadásul a szobánkba?- kiabáltam az anyámra.

-Még te vagy felháborodva?!! Ez egyszerűen felháborító és undorító.- közeledett felém.Magamra kaptam a fürdőköpenyemet, és felálltam.-Elmagyaráznád, hogy mit csináltatok?!

-Szerinted mit csináltunk? Énekeltük a 'süssfelnapot', és közben homokvárat építettünk?

-Fogd be a szádat... Most pedig azonnal jössz velem a nagyanyádhoz, összepakolod a cuccaidat!- kezdett el ráncigálni össze vissza a hajamnál fogva.

-Hagyja békén Jessit! Vegye le róla a kezét!- szólt közbe Harry, és magához rántott.

-Nem megyek sehova, értsd már meg! Nem döntheted el hogy mit csináljak!- kiabáltam, miközben Harry a kezemet szorította.

- Azt hiszed olyan nagy lány vagy már? Nézz magadra. Egy ribanc lett belőled..

-Már felnőtt vagyok, és nem vagyok ribanc, nem tudom miért szúrja a szemed hogy boldog vagyok Harryvel.

-Boldog? Ja.. Egész nap az ágyban hancúroztok. Én is boldog lennék..Nem fogom hagyni hogy együtt legyetek!- mondta szemrehányóan.

-Ne beszéljen így Jessicával. Azonnal menjen el, vagy hívom a biztonságiakat!- figyelmeztette Harold,

- Nézzél tükörbe, hogy hány férfival voltál azóta mióta apával elváltatok, és engem meg hagyj békén, menj vissza a szeretőidhez. És takarodj innen.- ordítottam tovább. Szerencsére Louis ideért a biztonsági őrökkel, és elvitték az anyámat. Én a sírástól az ágyra rogytam. Harry leült mellém, és átölelt.

-Ezt nem hiszem el. Hogy lehet ilyen.. Ideront azért hogy elvigyen innen. De én nem akarok elmenni.- sírtam, és szorítottam magamhoz Harryt.

-Nyugi kicsim, nem kell elmenned innen. Velem maradsz mindig, nem hagyom hogy bántsanak.

-Jól vagytok?- jött be Louis.- Bocsi de nem tudtuk megállítani. Amúgy ki volt ez a förtelmes nőszemély?

-Az anyám..

-Uhh bocsi..

-Semmi baj.. Csak meg akarja keseríteni az életemet.- mondtam.

-Ha valamire szükséged van, lent leszünk.- mondta és becsukta maga mögött az ajtót. Felálltam és elkezdtem felöltözni, aztán visszadőltem az ágyba.

-Semmihez sincs már kedvem.- terítettem magamra a takarót.- De amúgy szerintem te is vegyél fel valamit, mert a takarón kívül nincs rajtad semmi. Jó hogy Loui meg nem jegyezte, hogy mért állsz itt egy szál f@szban... 

-Te bolond.. - nevetett, és bebújt mellém. Egy darabig feküdtünk, majd Harry elaludt, én pedig csak gondolkoztam. Majd bekövetkezett az amitől féltem. Volt még egy szál a táskámban. Egy szál cigi. Felpattantam, kivettem, és rohantam a fürdőszobába. Meggyújtottam, és mélyen magamba szívtam, de hirtelen köhögni kezdtem, de nagyon.. Ez nem csak sima cigi volt.. Volt benne valami. De most ez sem érdekelt. Lehet hogy valami partydrog. Leszarom. Köhögtem, de szívtam tovább.

-Jól vagy szivem?- jött volna be Harry az ajtón, de be volt zárva.

-Rohadt élet.- suttogtam alig hallhatóan.De amilyen szerencsétlen vagyok, természetesen meghallotta.

-Jessica, mi a fenét művelsz odabent, azonnal engedj be!

-Nem lehet Harry. Nyugi jól vagyok.- teljesen a füves cigi hatása alatt voltam. Fogalmam sincs hogy kerülhetett a rendes cigik közé egy drogos. De csak szívtam és szívtam, és köhögtem.

-Utoljára mondom, engedj be.- kiabált Harold az ajtó előtt, már vagy tíz perce, és dörömbölni kezdett.

-Jól....khhhrrr- mondtam volna hogy jól vagyok, de nem tudtam kimondani, mert igazából rohadt szarul voltam, és köhögtem.

-Jessi! Be fogom törni az ajtót ha egy percen belül nem nyitod ki.- hallottam az aggodalmat a hangján, de nem tudtam felállni, annyira féltem.. Hogy lehetek ekkora seggfej?! Mikor beleszívtam tudtam hogy valami nem stimmel, mégis folytattam.

-Liam!Louis!- kiabált lefelé. Hallottam ahogy leszalad a lépcsőn, majd visszatér a többiekkel. Elkezdték feszegetni a zárat.

-Ne kérlek! Ne gyertek be!- mondtam, de már késő volt. Harry berontott az ajtón.. Aztán valami történt. Nagy feketeség.. Elájultam.

*Harry*

Nem tudtam miért zárkózott be a fürdőszobába, de nagyon aggódtam, tudtam hogy nincs minden rendben.. Mikor végre sikerült bejutnunk az ajtón, a szívem kettéhasadt, mikor megláttam milyen állapotban van Jessi, és mi van a kezében. Felállt, és épp időben léptem oda hogy elkapjam.

-Ez nem rendes cigi.- vizsgálta Liam azt a fehér szart.- Kizárt hogy az legyen, az nem vált ki ilyen hatásokat.

- Te jó isten, Jess..- lépett be Jenna az ajtón, és igencsak meglepődött mikor meglátta hogy Jessi ájultan fekszik a karjaimban.

-Te tudtál erről?- kérdeztem, de nem néztem rá, féltem hogy sírni fogok. Nem tudom mi történhetett.

-Hát jó.. Őszintén.. Amíg ti turnén voltatok Jess elkezdett cigizni, de az egy sima, gyenge cigi volt, és mikor rajtakaptam, az összeset elkértem tőle. De úgy látszik nem adta oda mindent.

-De miért kezdett volna el drogozni?- találgatózott Zayn.

-Nem hiszem hogy önszántából. Valahogy odakerült ez a szar a többihez, és ő pont ezt szívta el.- mondta Jenna.

- Miért mindig vele történik minden? Miért van az hogy néhány dolog úgy jön ki rajta, mint aki elmebeteg?!- már kiabáltam az idegességtől. Ahogy ültem a földön az ölemben pedig Jessica.

-Harry nyugodj meg! Jessica nem őrült, és főleg nem drogos!- mondta nekem Liam. Feláltam, félrelökve mindenkit, és bevittem Jessit az ágyra. Mindenki bejött, és leültek.

-Figyelj Harry.. Nem tudom mi lett vele, de ő tényleg nem ilyen volt. Ez már nem normális.- mondta Jenna.

-Tudom hogy más volt.. de.. - megakadtak a szavaim.. 

- Most nincs igazad Liam.. Ez tényleg nem normális.- szólt közbe Niall.

-Lehet hogy el kéne vinned orvoshoz. És nem pchihológushoz.- felelte Liam, egyetértve Niallel.

-Nem fogom diliházba csukatni, ha azt kéritek.-  válaszoltam felháborodva.

-Mi nem mondtunk ilyet Harold, csak hogy ki kéne vizsgáltatni.- Louis.

-Mert az rendben van hogy szeret, vagyis imád meg minden, de mégsem normális hogy idegrohamokat kap ha nem vagy vele, vagy ha valami nagyon rossz éri.

-Rendben. Igazatok van. Majd holnap megbeszélem vele.- egyeztem bele.

- És próbáljuk meg kideríteni hogy került a fű a cigibe.- mondta Louis, aztán mindenki kiment, és egyedül maradtam Jessivel. Aludt, mintha mi sem történt volna. Sejtelmem sincs miért lett ilyen érzékeny az idegállapota. Ki kell derítenem mindent. Elmentem zuhanyozni, majd lefeküdtem mellé az ágyba, és mivel tök fáradt voltam, könnyen elaludtam.

Reggel. 

Már egy fél órája fenn voltam, mikor végre kinyitotta a szemét.

-Harry.- szólt hozzám.

-Könyörgök mondd hogy ez tényleg véletlen volt.- néztem rá komolyan.

-Nem tudom hogy került hozzám olyan cigi, de nem tudtam eldobni, mert ideges voltam.

-De miért nem mondtad hogy cigizni kezdtél még nem voltam itthon?

- Mert abba akartam hagyni, oda is adtam mindet, azt az egyet leszámítva Jennek. De tegnap teljesen ki voltam, és muszáj volt rágyújtanom. Fogalmam sincs hogy került bele az a fű. Lehet hogy valaki belerakta a boltban.

-Jessica, el kell mennünk orvoshoz.

-Semmi szükség rá, le tudok róla szokni egyedül is!

-De én nem erről beszélek, Hanem úgy egyeltalán. Lehet hogy valaki viccnek szánta ezt a cigis dolgot, de akkor sem kellett volna ilyen állapotba kerülnöd tőle, és nem csak most, hanem máskor is. Tudom hogy már régen nem jársz a dilidokihoz, meg hogy már nem kiabálsz éjjszaka, csak akkor ha nem vagyok melletted, de ez nem okés. Valami baj van a fejedben, ha állandóan idegrohamot kapsz. Tudom hogy nehéz, de akkor is el kell menni orvoshoz!

-Szóval azt hiszed hogy bolond vagyok? Mondd ki ha azt gondolod te is hogy fogyatékos vagyok. Én nem megyek orvoshoz!

-Könyörgök Jessi. Csak egy vizsgálat. Megmonddják hogy nincs semmi baj a fejeddel, csak érzékeny vagy, és kész.

-De ha nincs semmi bajom, akkor minek menjek el?

-Csak hogy száz százalékig biztos legyek benne.

-Nembaj, én akkor sem vagyok hajlandó orvoshoz menni. Megígérem hogy nem fogok többet dohányozni, és nem leszek ideges.

-Légyszives, menjünk el.

-NEM MEGYEK.- elmelte fel a hangját, és hátat fordított nekem. Nem ellenkeztem vele, de nem hagytam annyiban. Lementem, elmondtam a többieknek mi történt,  majd fölhívtam a pchihológust, Mrs. Greenwaldot hogy jöjjön el. Szerencsére rögtön igent mondott, és egy órán belül megérkezett. Neki is elmondtuk mi történt. 

-Hát annyire nem lepődtem meg, tudtam hogy még Harry mellett is érni fogja egy olyan trauma, ami túltesz mindenen. Felmegyek és beszélek vele.- mondta, megmutattam neki a szobánkat, ahol feltehetően még mindig ott feküdt Jessica. Másfél óra múlva jött le a doki a lépcsőn. Azt hittem sosem jön már le, vagy esetleg Jessi keresztbe lenyelte.

-Jól gondoltam. A turné óta fél hogy egyedül marad. Ezért kezdte el a dohányzást. És anyja kellemetlen látogatása csak fokozott az egészen. De nem őrült. Ezt teljesen komolyan, és határozottan mondom. El kell kezdenetek egy úgynevezett kúrát. Ez főleg neked szól Harry. Nagyon oda kell figyelned rá.

-Értem.- bólogattam.

-Írok fel neki ismét gyógyszert. Ne hagyjátok hogy az anyjáról beszéljen, ti se beszéljetek előtte semmi rosszról. Derítsétek ki, hogy ki volt az a rosszakarója, aki ilyen szörnyűséget adott neki. Pár hét és ismét a régi lesz, ha vigyáztok rá. 

-Akkor biztos hogy nem őrült?- kérdeztem.

-Teljesen biztos vagyok, érzékeny és kész. Sok volt neki az ami történt vele az utóbbi néhány hónapban.Ennyi.-mondta. Miután elment mindenki fellélegzett..

24.Rész_Váratlan látogatás

Ebben a részben érnek haza a fiuk a turnéról. De mégsem lesz minden teljesen tökéletes... De olvassátok el, és komizzatok!!!!!!  

-Unatkozok!- mondta Jenna mikor már a harmadik filmet néztük meg. Hajnal hatkor keltünk, és azóta filmet néztünk.

-Ja, már én is kezdeü unni... Csinálok egy kis salátát.- indultam a konyhába.

-Salátát?! Minek?- nézett rám Jenn kérdően.

-Reggelire.

-De miért pont salátát?

-Fogyózom.- mondtam, mert tényleg eldöntöttem magamban, hogy nem eszek annyit.

-Mióta? Te tényleg meghibbantál. Neked semmi szükséged arra hogy fogyókúrázz.

-Most óta, és igenis van! Vita lezárva.- válaszoltam, és mielőtt szólni tudott volna hozzáláttam. Miután kész lett elkezdtem enni, de Jenn igencsak megnehezítette a dolgom, mert ő nutellás gofrit evett.

-Nemár.. Olyan... olyan finomnak néz ki..- kisértett a nutella látványa.

-Bizony.És finom is. Nagyon finom!

-Hééé te most ezt direkt csinálod?- nevettem, és eltoltam magamtól a gofrit amit elém rakott.- megpróbálsz kísértésbe hozni.

-Nekem semmi ilyen szándékom nem volt.- kacsintott, és tovább szórakozott azzal hogy elém rakta a nutellát és a gofrit. Miután nagy nehezen sikerült megállnom hogy ne egyek belőle, megettem a salátámat, és rendet raktunk a konyhába. Felmentem, és lezuhanyoztam. Beálltam a hideg zuhany alá, hogy felfrissüljek. Utána megszárítottam a hajam, meg felöltöztem. Eszebe jutott a cigi, de ki kell törölnöm a gondolataimból.  A szobát is rendbe tettem, majd ledőltem az ágyra gépezni. Harry megint nem volt fent, az utóbbi három napban nem beszéltem vele, nem hívott fel. Biztos nagyon elfoglaltak.

-Bejöhetek?- hallottam Jennát az ajtó előtt.

-Persze, gyere csak.- szóltam vissza, bejött majd letelepedett mellém az ágyra.

-Mit csinálsz?-kérdezte.

-Áhh semmit csak megnéztem fönt van-e Harry. Meg megnéztem az üzeneteimet, de semmi, jött egy pár utálkozó levél, ennyi.

 -Ja, értem.. De várom már hogy hazajöjjönek. Annyira hiányzik Niall.

-Nekem meg Harry.. De nem tudok mit csinálni. Két héten belül biztos itthon lesznek, mert láttam egy plakátot hogy két hét múlva koncertjük lesz Londonban.- magyaráztam, majd elindultunk lefelé, mert valaki csengetett. Kinyitottam az ajtót.

-HAAAAAAAAARRYYYYY!!!!!!!!!!!- ugrottam az örömtől sírva Harry nyakába mikor belépett az ajtón. Ledobta a bőröndjét, és össze vissza csókolgattuk, puszilgattuk egymást. 

-Jenna szerelmem, úgy hiányoztál.- mondta Niall ahogy Jennát szorongatta.

-Szép jó napot mindenkinek!- köszönt Zayn és Louis.

-Louis! Zayn!- öleltem meg őket is, majd Liam is belépett az ajtón Danivel. 

-Gyere ide, most csak az enyém vagy.- húzott magához Harry miután Liamékat is üdvözöltem.

-Jaj Harry.- sóhajtottam ahogy hozzábújtam, és potyogtak a könnyeim.

-Nyugi, már itt vagyok.- szorított még jobban, és leültünk a kanapéra. A többiek is szétoszlottak. 

-Miért nem szóltál hogy jössz?

-Meglepit akartam.- csókolt meg.

-Hát sikerült, tényleg meglepődtem- mosolyogtam.

-Mondj már valamit, mit csináltál még nem voltunk itthon?

-A leggtöbbször unatkoztam, de Jennel mindig próbáltuk valahogy elütni az időt. Meg bementem a városba, meg hasonlók. De inkább te mesélj, a te utad biztos izgalmasabb volt mint az enyém.

-Olyan sok helyen jártunk, és mindenhol annyi rajongó várt.- kezdett mesélni.

-Meg sok szép lány..- mondtam.

-Ugyan már, lehetett akármennyi szép lány, egyik se te voltál, mert te nem vagy szép. Hanem gyönyörű, és csak a tiéd vagyok. Megőrültem nélküled..

-Én is.. de még hogy..

-De ugye nem csináltál semmi hülyeséget?

-Nem..- válaszoltam..

-Remélem is. Hogy aludtál éjjszaka?

-Borzasztóan. De ma már jó lesz.

-Az biztos!- vigyorgott. 

-Gyere pakoljunk ki a bőröndödből.- mondtam, majd fölvittük a bőröndöt és kipakoltunk. Betettem a szennyest a mosógépbe, és beindítottam. Lementünk a konyhába, rendeltünk ebédre gyros tálat.

-De örülök hogy végre itthon vagyunk.- szólalt meg Liam miközben ettünk.

-Két hét múlva lesz egy koncertünk itt is. Remélem eljöttök. A legjobb helyről nézhetitek majd.- kérdezte tőlünk Zayn.

-Persze hogy megyünk.- válaszolt neki Jenna, mi Danivel pedig csak bólogattunk.

-Louis miért vagy olyan csöndben?- néztem Louisra, aki csak tömte a fejét.

-Megismertem egy nagyon kedves lányt, itt lakik Londonban, és megbeszéltük hogy találkozni fogunk.- medélte, majd mindent elmondtak ami a turné alatt történt. Bevallom kicsit féltékeny lettem ahogy mondták mennyi lány volt ott. Bármelyik rámászhatott volna Harryre.. De nem történt meg. Nem történt semmit. Harry megigérte hogy hűséges lesz és soha nem hagy el. El is söpörtem gyorsan ezeket a gondolatokat. Miután ettünk Harryvel felmentünk a hálószobába. Eszeveszettül tépte le rólam ruhákat, én meg róla.. Úgy egymásnak estünk mint még soha.............. Utána elaludtunk. Olyan jó volt érezni Harry meleg testét az enyémen, meg az illatát, a közelségét.. Miután felébredtünk, kezdődött az egész előröl. Harry alá kerültem. Egyszerűen nem tudtuk megunni egymást. Azt se érdekelt hogy valamiért ordibálás volt odalent, és a biztonságiőröknek kiabál Louis. Csak az számított hogy együtt vagyunk. Valaki berontott az ajtón. -MI A FRANC FOLYIK ITT???!!!!- ordított az anyám ahogy látta hogy Harry épp bennem van és khmm be se voltunk takarózva........

23.Rész_ Lebuktam

Itt a 23. rész. A kövit min. 3 komi után hozom!;) 

A délelőttöm úgy indult, hogy elszívtam fél doboz cigit. De most nem a fürdőben, hanem Harry szobájának ablakába ültem ki. Befújtam magam parfümmel, rágót ettem, és csak utána mentem le a konyhába.
-Szia.- köszönt Jenna.
-Jó Reggelt. Jobban vagy már?- érdeklődtem.
-Én igen, de inkább miattad aggódom.
-Miattam ne aggódj, ma szerintem meglátogatom a nagyit.
-Rendben. Gyere és egyél.- mutatott a műzlire, és leültem én is reggelizni.

~~Egy hónappal + néhány héttel később~~
*Harry*
Most Franciaprszágban vagyunk. Néhány nap és megyünk haza, annyira várom már. Ma semmi dolgunk sincs, ezért a szálláson pihentünk. Louis valakivel beszélt telefonon.
-Kivel beszélt Loui, és mi ez a nagy vigyor az arcodon?- kérdeztem.
-Azzal lánnyal akit megismertem. Eleanor. Ő is Londonban lakik, csak később megy haza mint mi.- magyarázta.
-Értem. Szóval már randit beszéltetek meg?
-Hát valahogy úgy. Nem randi, csak egy találkozó.
-Ha te mondod..-  mondtam. Elővettem a gépem, és megnéztem Jessi fent van-e. Nem volt elérhető, ezért inkább kikapcsoltam. Tegnap mikor beszéltem vele, nem mondtam mikor megyünk, meglepetés lesz.
*Jessica*
Ma elmentem Josh bácsikámhoz, megnézni milyen nekik a házba, meg persze az unokatesóimat is rég láttam már. Meg kell monddjam otthonosabb lett a házunk mint volt. Nagyon tetszett. Épp hazafelé tartottam, mikor megláttam egy One Direction koncertes plakátot. Közelebb mentem és láttam hogy itt lesz Londonban két hét múlva. Akkor már nemsokára jönnek haza. Végre! Ha eddig kibírtam, már ezt a két hetet kibirom.. Azt leszámítva hogy rászoktam arra a rohadt cigire. De ha Harry visszajön nem lesz rá szükségem. Vagyis remélem.  Hazaértem, bementem az ajtón, és pont beleütköztem Jennába.
-Szia. Hát te?
-Bocsi, csak kimegyek egy kicsit.- mondta.
-Jól van, mennj csak, a szobában megtalálsz.-mondtam, majd megöleltem. Felmentem és bekapcsoltam a gépet. Harry nem volt fönt, ezért csak nézelődtem a neten. Zenét hallgattam meg ilyenek. Észrevettem egy álláshirdetést. Dajkát keresnek egy ovodába, itt Londonba. Még ha nem is óvónő, de valami végzettségemhez hasonló lehessek, elküldtem az önéletrajzomat. Nem sok reménnyel, ugyanis még nem dolgoztam ilyen helyen, tehát nincs tapasztalatom, csak annyi hogy sokszor vigyáztam gyerekekre. Mindegy, egy próbát megér. Csörgött a telefonom.
-Harry?! Te vagy drágám?!- követtem el megint úgyanazt a hibát, mint multkor. Sőt, lehet hogy még nagyobbat..
-Szia Jessica.- szólt bele az anyám.- Talán másra számítottál?
-Anya? Miért hívsz engem? Mert ténykeg nem gondoltam hogy te vagy.- hadobáltam neki össze vissza, már ideges voltam mit akar tőlem.
-Most én szeretnék kérdezni valamit.- kezdte komolyan.
-Mégis mit?
-Együtt vagy még Harryvel, igaz?
-Háát.. Talán.- mondtam flegmán, jelezve hogy semmi köze nincs hozzá.
-Ne agy nekem kétértelmű válaszokat. Minden egyes cikket elolvastam rólatok. Egyszerűen felháborítottak a képek ahogy az utca közepén csókolóztok. Mit jelentsen ez?
-Hogy hogy mit?! Szeretjük egymást, és a szerelmesek csókolózni szoktak, nem?Meg amúgyis, te nem szoktál a pasijaiddal smárolni?- vágtam vissza.
-Engem ne oktass ki! Odaköltöztél hozzá?!
-És ha igen,bakkor mi van?
-Nem hagyom hogy vele légy, ki tudja hogy  mit művelt veled. Mert ugyebár a párok nem csak csókolózni szoktak.. Úgyis ki fog dobni, ezt garantálom neked! Most sincs veled, nemigaz?!- kiabált, azt hittem hogy leszakad a fülem a helyéről.
-Nem fog kidobni, mert akármennyire fáj neked boldogok vagyunk. És azért nincs itt, mert a turné a munkájához tartozik.
-Megparancsolom, hogy azzonnal menj el onnan, mert nem lesz jó vége!- vitatkozott.
-Nem érdekel. Itt maradok, és kész!- ordítottam, majd lebasztam a telefont. Hogy lehet ilyen anyám.. Az utóbbi öt évben leszarta hogy mi van velem, csak a pasik voltak neki fontosak, most meg itt osztja nekem az észt. Nagyon ideges voltam. Kinyitottam az ablakot, és rágyújtottam.
-Szia, megjöttem.- nyitott be Jenna a szobába.- JESSICA!!? Mi a fasz az ott a kezedben?
-Háát nem éppen fasz, de ki hogy hívja..
-Ne hülyéskedj itt nekem. Te mióta cigizel? Megbolondultál?
-Mióta Harry elment.
-Jó, akkor addig fogsz leszokni róla, még vissza nem jön. Neked elment az eszed. Azt már megszoktam hogy éjjszaka nem alszol, de ez.. Jó hogy nem drogozol.. Tudom hogy ez nem a világ vége, de te soha nem akartál rászokni.
-Jólvan, felfogtam.- mondtam miután kivette a kezemből.
-Én csak aggódom érted. Te Harry miatt teljesen őrült vagy.
-Ja.. lehet.
-Gyere le inkább nézzünk meg egy filmet. Ja és kérem a többit.- tartotta a kezét,majd odaadtam neki öt üres, és nlgy teli dobozt. Belátom hogy igaza volt.
-Te jó ég.. Hány nap alatt szívsz el egy dobozzal!?
-Erre inkább nem válaszolok. - mondtam majd elindultam a nappaliba. Nem tudom hova tette a dobozokat, de nem is érdekelt, csak az hogy ne találják mwg, és Harry itthon legyen Leültünk, és egész este filmet néztünk és chipset zabáltunk.

22.Rész_Egyedül...

Hoztam a kövi részt. Lécci komit, és írjátok le a véleményeteket! ;)

Délután négykor felkeltem. Körbenéztem, és eszembe jutott mi is a helyzet. Harry cuccai mindenhol. Érzem a magamon lévő pólón az illatát, ami könnycseppeket csal a szemeből, érezve egy nagy űrt, és hiányt odabent. Úgy éreztem magam, mint akit téglával dobálnak. Nem volt kedvem kimenni, de bent maradni se.
-Lehet jobb lenne ha kimennék sétálni egy kicsit.- mondtam, de fingom sincs kinek, mert rajtam kivül nem volt senki a szobába. Fölvettem egy nadrágot, a pólót magamon hagytam, felkaptam a vállamra a táskámat, és leszaladtam a lépcsőn. Jenna már lent volt a nappaliba, a tv-t nézte. Vagyis jobban mondva a tv be volt kapcsolva, ő pedig bámult maga elé.
-Kimegyek levegőzni.- öleltem meg.
-Jó. Siess vissza.- válaszolt.
Elindultam a park felé. Leültem az egyik padra. Nem sok kedvem volt ott maradni, miután megláttam, hogy két szerelmes pár ül a mellettem lévő padon, és majd megeszik egymást. Inkább a belváros felé vettem az irányt. Bementem a boltba. Szemem elé került a One Directionos plakát, ami a multkor is ott volt. Megálltam előtte, és néztem a fiukat, mármint a legjobban Harryt.. Mikor közelített a kezem a plakáthoz, hirtelen eszembe jutott, hogy ez csak egy plakát. Gyorsan elmentem onnan. Fogalmam sem volt hogy mit vegyek. Már a pénztár felé közelítettem, mikor megakaft valamint a szemem. "Nem.Nem Nem és Nem. Nem szabad!" mondtam magamba, de levettem kettőt a polcról, gyorsan kifizettem, és távoztam a boltból. Beraktam a táskámba. És hogy mi volt az? Cigi. Teljesen megőrültem, de muszáj valamit csinálni, ami megnyugtat. Egy párszor már 'kipróbáltam' , de nem akartam rászokni, tehát nem vittem tulzásba, meg már régen volt. Hazafelé gyors léptekkel mentem. A konyhából vettem el egy gyújtót, és a zsebembe csúsztattam, hogy Jenn ne vegye észre. Bár mindegy is volt, mert ő elaludt a kanapén. Fölmentem az emeletre, és bezárkóztam a fürdőszobába. Kivettem az egyiket a táskámból, felbontottam, és már olyan ideges voltam, hogy alig vártam már hogy meggyújtsam.  Könnyek szöktek ki ismét a szememből. Már közeledek afelé, hogy egy depis őrült legyen belőlem, de egyszerűen nem tudtam elviselni Harry hiányát. Szába vettem egy szál cigarettát, meggyújtottam, és nyugtatni próbáltam magam. Kinyitottam az ablakot, és arra fújtam ki a füstöt. Megpillantottam Harold egyik tusfürdőjét a polcon, magamhoz vettem, és szagolgatni kezdtem. Néhány éjjszaka ezt az illatott éreztem rajta, ami teljesen beindított. Ismét sírni kezdtem. Rágyújtottam a második szálra.
-Jess, odabent vagy?- kopogott Jenna az ajtón, a szivem majd ki ugrott a helyéről.
-Igen. - hangzozt halk válaszom.
-Minden oké? Már egy ideje bent vagy.
-Jaja, persze, csak hasmenésem van.- hazudtam.
-Niall szobájában leszek, ha szükséged van valamire, akkor szólj nyugodtan.- mondta, majd hallottam távolodó lépteit. Mikor a másodikat is elszívtam, befújtam mindent légfrissítővel, az ablakot pedig nyitva hagytam. Bementem a szobába, a dobozokat meg a gyújtót eldugtam. „Harryyyyyyyyy!!!!!!!!!!" ordítottam, de nem nagyon lehetett hallani, mert a fejemet a párnájába fúrtam. Elővettem a gépem amit még a multkor elhoztam, és bekapcsoltam. Twitteren egy csomó poszt volt a fiuk turnéjáról, ami méginkább elvette az életkedvem, ezért inkább kikapcsoltam. Le akartam menni, mikor hirtelen megszólalt a telefonom. Rohantam az ágy felé, ahol a telefon volt..Meg se néztem hogy ki az csak felvettem.
-Drágám!- szóltam bele.
-Én is nagyon szeretlek  de ennyire azért nem.-hallottam Danielle hangját.
-Ja... Csak te vagy?- mondtam elhalványuló hangon.
-Jajj Jess, ne haragudj, Harry vártad igaz?
-Igen. De semmi baj, örülök hogy felhívtál.
-Én is várom Liam hívását, már biztos megérkeztek, talán nemsoká hív. De most le is teszem, kitartás Jess. Puszi, szia.
-Rendben. Szia.- tettem le a telefont. Lehet hogy mindjárt hív. Mondogattam magamba vagy egy óráig. Utána lementem, és telefonnal a kezembe járkáltam körbe körbe a nappaliba. Egyszer csak ismét csörögni kezdett a telefonom, LWWY volt a csengőhangom.
-Igen?!- nem mertem semmi személyeset mondani, mert mi van ha ez sem Harry.
-Jessica.- hangzott Harry mély hangja a vonal túlsó végén.
-Hazza. Végre, azt hittem már soha nem hívsz, hogy vagy?- mondtam sírva, mert nem tudtam visszatartani.
-Szerelmem légyszi ne sírj. Én jól vagyok.De te?! Félek hogy valami hülyeséget csinálsz.
-Annyira hiányzol.- csak ennyit tudtam mondani.
-Még egy napja sincs hogy elmentünk, de olyan jó hallani a hangod, te is hiányzol nagyon. De nem tudom mikor hívlak legközelebb, mert ugye koncert,meg interjúk, és ha lesz egy szabad percem hívlak, jó?
-Persze.
-Mit csináltál ma?
-Semmit. Aludtam, sétáltam, majd vártam hogy hívj. Nagyjából ennyi.
-Az nem sok. De figyelj bébi, fel a fejjel, ne légy szomorú, ne fordulj magadba, hidd el hogy jobb lesz.- imádom mikor azt mondja:bébi.
-Megpróbálom.
-Ne próbáld, hanem csináld! Most le kell tennem, de ha tudlak hívlak.
-Harry.... Nagyon szeretlek.- mondtam és ismét zokogni kezdtem.
-Én is, de könyrgök ne sírj, és ne csinálj magaddal semmit! Szeretlek!- mondta és én hiába kiabáltam hogy ne tegye le, már késő volt. Felszaladtam a szobába, lefeküdtem és bőgtem. Ki kell bírnom. Holnap valami értelmessel kell eltöltenem a napot. Kérdés hogy mivel..

21.Rész_ Úgy fáj a búcsúzás

Hoztam új részt! Jó olvasást. Ja és írjátok le a véleményeteket a blogról, hogy ha valami nem jó, tudjak rajta változtatni, vagy javítani.:)  Ebben a részben indulnak a fiuk turnéra, és Jessicáék egyedül maradnak.. (Bocsi, egy kicsit rövid lett.)

Fél hétkor csörgött Harry ébresztője. Elég nehezen keltem fel, mert egész éjjszaka ébren voltam, és néztem ahogy alszik. Feltápászkodtam, és felébresztettem Harryt, mert ő nem ébredt fel.

-Drágám, kelj fel..- simogattam meg az arcát. 

-Nee..Már menni is kell? Rohadt életbe.- látszott rajta hogy nincs jó kedve. Felült, én előtte álltam, átölelte a derekamat.

-Harry..- elakadtak a szavaim.

-Nagyon fogsz hiányozni bébi.

-Te is nekem. De inkább ne sajnáltassuk magunkat, nem lesz jobb. Gyere öltözzünk fel.-,dobtam hozzá a ruhát amit tegnap kikészítettünk. Felöltöztünk, lecipeltük a bőröndöt. Jenna a konyhában volt, és melegszendvicset csinált.

-Gyertek fiúk egyetek. Az útra is csomagolunk.- mondta mikor már mindenki lejött, és segítettem neki csinálni a szendvicseket. Csengettek, Liam rohant ajtót nyitni. Danielle volt.

-Helló mindenkinek.- üdvözölt minket mikor belépett a konyhába.

-Szia Dani.- öleltem meg, majd a többiek is köszöntötték.

-Hány szendvicset csomagoltok?!- kérdezte Niall.

-Ne aggódj, csináltunk bőven, elég lesz.- mutatta neki Jenna a zacskót.

-Ez finomabb mint a multkori ebéd.- nézett Zayn Liamre.

-Csönd legyen Zayn.- bökte oldalba.

-Jól van na.- vigyorgott Zayn. Mikor mindenki befejezte az evést, elpakoltunk, és beraktuk a táskájukba a kaját. Fél nyolc, még volt egy fél óra indulásig. Mindenki tök ideges volt, csak járkáltak fel alá, mint akinek tűt szurkálnak a seggébe.Felmentünk Harryvel a szobájába, hogy ezt a fél órát még együtt töltsük.

-Megpróbállak minden nap hívni, de ha nem sikerül legalább egy héten háromszor.- húzott magához az ágyra.

-Rendben. Én meg ígérem hogy vigyázunk a házra.

-Teljesen megbízok benned, vagyis bennetek, és gondoltam hogy nem fogtok gyújtogatósat játszani, vagy hogy nem raktok tábortüzet a nappaliba.- nevetett.

-De bolond vagy. De ez a legkevesebb.- csókoltam meg.

-Itt vannak a kulcsok.- nyomott a kezembe egy kulcscsomót.

-Okés.-  mondtam, és utána szótlanul feküdtem rajta, és néztük egymást.

-Hahó mindenki! Indulás!- hallottuk Liam hangját a nappaliból.

-Hurrá.. Menjünk.- kelt fel Harry kedvetlenül. Lementünk, mindenki elkészült, fogtuk a bőröndöket, kimentünk a ház elé, ahol három taxi állt. Szétoszlottunk, Harry és én Louival és Zaynnel ültünk egy taxiba. Zayn ült előre.

-A repülőtérre.- mondta a sofőrnek, aki bólintott majd elindultunk. Máskor mindig egy örökkévalóság még kiérünk, de most mintha csak egy pillanat lett volna az egész, már ki is értünk. Kivettük a bőröndöket, fizettünk, és bementünk a várakozóba, ahol már Paul várta őket.

-Sziasztok. Látom izgultok, nagyon látszik az arcotokon. De nyugi, nem kivégzésre megyünk, észre sem veszitek, de már jöttök is vissza.- biztatta őket. Odaadta a jegyeket majd leültünk. Ezt a maradék időt Harry karjaiban tölteni jó volt, de mégis szomorú.

-Jess. Nézd ki van ott.- szólalt meg Niall aki mellettem ült, és hátra mutatott.

-Taylor?!- néztem csodálkozva.

-Még nem ment haza? Miért pont akkor jön erre a kib@szott rwpülőtérre, mikor mi?- háborodott fel Harry.

-Még szerencse hogy mi nem New Yorkba megyünk.- válaszolt Liam, aki Danit ölelgette szorosan magához. Láttam hogy Taylor elég sokszor nézett felénk, Harry pedig direkt megcsókolt előtte. Ami látszólag nem nagyon tetszett neki.Szerencsére nem sokáig kellett az ő képét lesni,mert mennie kellett, indult a gépe. Amúgy se értettem, hogy mi a francot csinált ilyen sokáig Londonba. De sajnos a fiuk gépe is hamarosan indult. Felálltak, és végig öleltem Zaynt, Louit, Niallt, és Liamet is.

-Jó utat!- mondtam Harry maradt utoljára. Egymáshoz simultunk és csókolóztunk. Paul már sürgette őket, de Harry, Niall, és Liam nagyon nehezen hagyott ott minket.

-Imádlak Hazz! Nagyon, Nagyon. Hiányozni fogsz.- mondtam mikor megszakadt a csókunk.

-Én is imádlak, és nem tudok nélküled élni. Bébi..Ne sírj kérlek.- törölte le a könnycseppeket az arcomról.-Nemsokára jövünk.- mondta, és nehezen de elengedtem a kezét. Danielle, Jenna és én csak szomorúan, és együttérzően egymásra néztünk, majd néztük ahogy száll fel a gép.

-Egy nagy lyuk tátong bennem.- szólaltam meg miután teljesen eltűnt a gép a felhők között.

-Nem vagy egyedül.- ölelt meg Jenn majd Dani is.

-Gyertek, meghívlak titeket egy kávéra, mondta Dani, majd szép lassan elsétáltunk a reptérről egy közeli kávéházba.

-Dani most mi lesz, te is jössz velünk?- kérdezte Jenna.

-Nem sajnos, a munkám miatt nem lehet, de majd sokszor meglátogatlak titeket.-felelte.

-Kár mondtam.- majd megittuk a kávét, és elindultunk. Dani fogott egy taxit, és hazament, mi pedig gyalog kullogtunk haza.

-Milyen üres lett a ház.- mondta Jenna mikor beléptünk az ajtón.

-Ja.. Ha nem bánod fölmegyek Harry szobájába.- mondtam, Jenn bólintott, és ő pedig Niall szobája felé vette az irányt. Bementem a szobába, felvettem Harry pólóját, betakaróztam a takarójával, és álomba sírtam magam.

*Niall*

Nagyon nehezen hagytam ott az én Jennámat. De sajnos nem tudok mit tenni, a turné az életem része, ugyanúgy ahogy ő is. Turnék nélkül nem lennénk híresek. Lehet hogy csak nyugtatni próbáltam magamat, de nem lett sokkal jobb tőle. Harry is csak ült mellettem lehajtott fejjel.

-Fel a fejjel srácok. Az eleje nehéz, de jól tudjátok hogy minden turnét élvezni szoktunk.- szólt Liam, pedig neki se volt valami "Hurrá, turnézni megyünk!" kedve. Bár tény és való, hogy tényleg jól szoktuk érezni magunkat. Remélem azért most is így lesz.

Nagyon Nagyon Boldog Szülinapot Zayn!l(L) Szeretünk!!:)

20.Rész_Gyorsan telnek a napok.

Itt az új rész! Komizzatok!:) Jó olvasást!:D<3 nbsp="nbsp" u="u">

Nagyon jól elvoltunk Harryvel a kis házikóba, egész nap csak feküdtünk, beszélgettünk, és nem csináltunk semmit.Mégsem unatkoztunk.
-Ma már sajnos mennünk kell.- mondta, mikor a második nap reggelén felkeltünk.
-Tudom..- bólintottam, majd összeszedtem azt a kevés cuccot amit hoztunk.
-Na induljunk.- mentünk ki az ajtón, majd bezárta. Mentünk visszafelé az ösvényen. Beszálltunk a hajóba, visszamentünk a másik partra. Harry bement, visszaadta a kulcsokat, elsétáltunk a parkolóhoz, és beültünk a kocsiba.
-Azért ugye jól érezted magad?-kérdezte Harold, miután elindultunk.
-Teljes mértékben.- feleltem. Elég szomorú voltam, és nem azért mert elmentünk, hanem mert tudtam hogy egyre közeledik a nap, mikor indulnak a tunéra. Teljesen üresnek éreztem magam, és elképzelhetetlennek tartottam, hogy kibírjak akár egy hetet is nélküle. Mi lesz ha megint nem tudok majd aludni? Tudom hogy ez már beteges, hogy ennyire ragaszkodom hozzá, meg hogy ennyire félek elengedni, de nem csak pár nap vagy pár hét, hanem két teljes hónap. Már csak négy nap.
-Nagyon elgondolkoztál.- szólalt meg.- Mindjárt otthon vagyunk.- És ahogy kinéztem az ablakon, már tényleg Londonban voltunk.
-Aha.- válaszoltam, mint akit egyeltalán nem érdekel. Beparkoltunk az udvarra. Louis kint ült egy széken.
-Szia Loui. Mit csinálsz itt kint?!- odamentem hozzá és megöleltem.
-Sziasztok. Csak egy kicsit kijöttem levegőzni. Mi a helyzet? Mit szólsz a turnéhoz Jess?
-Ne is kérdezd. Meg fogok halni.- feleltem szomorúan, majd Harry hátulról megölelt.
-Hidd el hamar el fog telni. Majd én vigyázok Harryre.
-Mi lennem velem nélküled Louis. Komolyan. Szerintem tuti elvesznék, ha te nem vigyáznál rám. Már rég nem lennék.-hülyéskedett Harry.
-Hát igen. Én ilyen gondoskodó vagyok. - vigyorgott Loui.- Niall és Jenna szinte ki se jönnek a szobájukból. Biztos jól elvannak. Liam nemrég jött haza Danielletől, talán egyszer találkoznak még a turné előtt, mert Danienek dolgoznia kell.- magyarázta.
-Bemegyek.- mondtam és bementem. Zayn akkor jött le a lépcsőn, Liam pedig a tv-t nézte, egy darab paprikával a kezében.
-Mit csinálsz azzal a paprikával? Együtt nézitek a tv-t?-mosolyogtam.
-Szia Jess. Nem is hallottam hogy bejöttél.-nézett rám.- ja a paprika?! Éppen főzök.
-Hát ami azt illeti, elég gyorsan csinálod, mert én nem látom.- nevetett Zayn.
-Basszus a kaja.. Odaég. Niall meg fog ölni.- rohant a konyhába. Égett szag áramlott ki, ami megcsapta az orrunkat.
-Hát akármi lenne, azt hiszem én nem kérek belőle.- néztem bele a fazékba, amibe feketévé égett kaja volt.- De azért rendes tőled Liam, hogy csináltál ennivalót.- nevettünk Zaynnel.
-Haha. Nagyon viccesek vagytok. Szerintem ma ebédre mindenki azt eszik amit talál.- nevetett már ő is.
-Ki kéne nyitni az ablakot, nagyon erős, égett szag van.- indultam az ablak felé.
-Ki volt ez a konyhatündér?-lépett be Louis és Harry.- rohadt büdös van.
-Nem mondod?- vágott Liam egy "You don't say?!" fejet.- Amúgy Zayn volt.
-Hééé. Nem is én voltam. Jess volt.- hazudott Zayn.
-Persze. Kenjétek rám.- böktem oldalba Zaynt.
-Na jó, bevallom én voltam. Nem vagyok egy konyhatündér.
-Nembaj. Inkább sütök palacsintát.- mondtam, és hozzáláttam. Jennáék nem jöttek le, ezért vittem föl nekik két tányérral. Bekopogtam.
-Igen!?- hallottam Niall hangját.
-Jess vagyok. Zavarok?
-Gyere be nyugodtan- hangzott a válasz és bementem.
-Heló skacok. Hoztam ebédet. - tettem le a tányérokat.
-Köszi szépen.- állt fel Niall, és hozzá is látott.
-Na milyen volt ez a két nap csak Harryvel az Isten háta mögött?- kérdezte Jenn.- Zayn mondta hogy hol vagytok. Csak a fiúk tudták hova mentetek, utána közölték velem is.
-Ja.. Ohh Jenna mi lesz velünk két hónapig?- jutott eszembe, és megöleltük egymást.
-Majd kibírjuk valahogy.- próbált mosoly erőltetni az arcára. Lementem, és odaültem a fúkhoz enni.
-Megmentettél minket attól hogy éhen haljunk.- mondta nekem Zayn, és Liamre vigyorgott.
-Na ne. Most egy hónapig ezzel fogtok szívatni?- kérdezte Liam.
-Dehogy is. Csak kettőig.- röhögött Louis.
. Gyorsan teltek a napok. Az időnk nagy részét együtt töltöttük a többiekkel. A nappaliban ültünk, beszélgettünk, hülyéskedtünk. Egyik nap Dani is átjött, és elmentünk bevásárolni. Az öt fiú, és mi hárman lányok. Nagyon jól szórakoztunk, pedig csak egy átlagos vásárlásnak indult, egy nagy bevásárlóközpontban. De a fiúk elhülyéskedtek mindent. Ahogy a rajongók elől próbáltak elbujni. Fetrengtünk a röhögéstől, mikor össze vissza szaladgáltak, néha még egy egy családhoz is próbáltak beolvadni, de felismerték őket. Majd hazamentünk és elkezdtünk egy társasjátékkal játszani, amit szerintem sokan ismernek: Twister. Mivel sokan voltunk, így elég izgalmas, és vicces volt. A legtöbbször Zayn nyert, bár kétlem hogy tisztességesen játszott mindenki, de ez most nem számított, csak az, hogy nagyon jól éreztük magunkat.
De az idő szaladt, és már csak egy nap volt. Elkezdtünk pakolni Harryvel.
-Tehát.. Itt vannak a pólók. Megyek megnézem megszáradt-e a többi amit kimostam.- mondtam, majd behoztam a szárítóról a tiszta ruhákat.
-Itt is van.- behajtogattam őket a bőröndbe. Beraktam az alsógatyáit, és a zoknikat is.
-Szerinted mi hiányzik még?-kérdezte, de látszott rajta hogy egyeltalán nem érdekli.
-Nemtudom. A gépedet, és a töltőjét beraktam.- leellenőriztem, hogy minden ruha, és minden ami fontos, bent van-e. - Szerintem minden meg van.- leültem mellé az ágyra.
-Köszönöm.-válaszul átöleltem, és ledültünk az ágyra, és szorosan átöleltük egymást.
-Szeretlek.- mondta.
-Én is nagyon szeretlek Hazz!- mondtam, majd mélyen magamba szívtam illatát. Néha az én szememben olyan mint egy gyerek, sokszor pedig mint egy igazi férfi, aki megőrít. Lehet hogy még én sem nőttem fel teljesen, így pont kiegészítjük egymást. Nem sokkal később lementünk a nappaliba, ahol a többiek ültek. -Tehát.- kezdte Louis.- Holnap nyolc húszra a reptéren kell lenni, azt mondta Paul. Mert ötvenkor indul a gép, azt hiszem először Dániába megyünk. Mindenki úgy keljen, hogy nyolcra készen legyen, akkorra hivtam taxit. -Rendben.-bólogatott mindenki.
-Dani, Jess, és én kikísérünk titeket.- mondta határozottan Jenn, és egyet értettem vele.
-Jól van. Én megyek összepakolom a cuccom, mert még nem fejeztem be.- mondta Louis, én is mentem, segítettem neki. Vagyis úgy mint Harrynél, én hajtogattam össze a ruhákat.
-Köszi.- mondta miután végeztünk.
-Nincs mit.- öleltem meg, majd lementünk a konyhába. Senkinek nem volt kedve vacsorát csinálni, inkább rendeltünk. Gyrost, meg tacot. Harry és én tacot ettünk, Niall mindkettőt, a többiek pedig gyrost. Egy kicsit beszélgettünk közbe, utána mindenki visszavonult. Én Harryvel fürödtem. Utána úgy feküdtünk le, hogy ő rajtam feküdt, néha majdnem megfulladtam, de nem érdekelt, megérte....

19.Rész_Rossz hír :(

Sziasztok! Hoztam a kövi részt!:) Szerintem mostanában kicsit unalmasak, de remélem azért tetszik. ;D Komizzatok!:)<3 nbsp="nbsp" u="u">

Mikor felébredtem Harry még aludt. Elég érdekes látványt nyújtott, ahogy a párna a fején, a takaró pedig a földön volt, a egyik keze lelógott, a másik pedig alattam volt. Hogy lehet így aludni?.. Kölcsön kértem, vagyis vettem a laptopját. Felmentem Twitterre és Facebookra. Twitteren több száz követőm is lett hirtelen, gondolom Harry miatt. Megjelent rólunk egy csomó cikk. Monddhstom borzasztóan örülök neki, hogy milyen sok rosszindulatú ember van.
-Jó reggelt drágám!- mondta Harry mikor kinyitotta a szemét.
-Jó Reggelt. Nem baj hogy használtam a géped?
-Dehogy baj..-sóhajtott egy nagyot.
-Valami baj van?
- Ma elmegyünk a tóhoz.
-Miért?
-Csak úgy. Kikapcsolódni.
-De nem muszáj minden nap menni valahova, maradhatunk itthon is.
-Nem baj. Megyünk és kész.- mondta és megcsókolt.- Öltözz fel.
Túl komoly volt, nem értettem hogy miért. De tettem amit mondott, mentem a fürdőbe, rendbe szettem magam, és felöltöztem, pulcsit is vettem, mert már elég őszies idő volt.
-Csinos vagy.- húzott magához.
-Te meg baromi jól nézel ki.- mosolyogtam, és elindultunk le a lépcsőn. Louis és Zayn ültek a nappaliban, és nézték a tv-t. Gondolom Jennáék még alszanak.
-Hova mentek ilyenkor?- érdeklődött Zayn.
-Sétálni.- válaszolt Harry.
-Értem.- mondta Zayn. Úgy látszik valami van. De fogalmam sincs, hogy miről nem tudok.
-Harry. Valami van a nyakadon.- szólt Louis.
-Loui. Nem tudom miről beszélsz.- próbálta visszafolytani a röhögést Harry.
-Nana.. Szóllj ha bánt valaki, majd én elintézem.
-Nyugi, tudok magamra vigyázni, megkapta amit megérdemelt.- vigyorgott rám, majd kimentünk a kocsihoz. Beszálltunk a kocsiba és elindultunk. Nem sokat szóltunk egymáshoz út közbe, még meg nem szólaltam.
-És mit csinálunk a tónál?-kérdeztem.
-Majd meglátod.- bő válasz volt. Mikor megérkeztünk leparkolt, és elindultunk a tó mentén  egy kis erdő felé. Egy fogadóhoz értünk.
-Mindjárt jövök, kölcsönzök egy motorcsónakot.- mondta, és nem várta meg hogy szóljak, hanem bement, majd pár perc múlva kijött.
-Gyere.- hívott, és beszálltunk a csónakba. Vagy nem is igazán csónak, hanem egy pici hajónak is nevezhetném. Úgy a kettő között.
-Te jó ég.- mondtam mikor beszálltam.
-Félsz?
-Annyira nem.- beszállt ő is és beindította, és elindultunk a másik part irányába. Harry leült mellém és beszélgetni kezdtünk.
-Akkor ugye oda fogsz költözni hozzánk?-kérdezte.
-Igen. De nagyon remélem hogy anyám nem fog hazajönni, és nem szól bele abba amit csinálok.
-Nem fogjuk hagyni magunkat.- felelte, felállt és hozott két szendvicset.
-Ezt honnan szedted?
-Már tegnap felhívtam a fogadót, és lefoglaltam a hajót. Meg még a másik parton is lesz valami.
-Mi?-érdelődtem.
-Egy perc és ott vagyunk.- válaszolt, ahogy a part felé közelítettünk. Kiszálltunk. Elég erdős hely volt, és sok ösvény. Kézenfogva elindultunk az egyiken. Elhaladtunk néhány házikó mellett, és az egyik előtt megálltunk. Harry elővett egy kulcsot, és bementünk.
-Uhh Harry.. Ez csodás, de miért jöttünk ide.?
-Két napot leszünk itt.-ültetett le a kanapéra ami a nappaliban volt. Ahogy láttam volt még egy szoba, egy fürdő, meg egy konyha.
-Én szeretnék mindig veled lenni.- sóhajtott.
-De??- néztem értetlenül.
-Jövő héten turnézni megyünk. És nem vihetlek magammal, hiába kértem Pault, nem engedte.- hajtotta le a fejét.
-És mégis mennyi időre?- néztem rá szomorúan.
-Egy vagy két hónap.
-Az nagyon sok. Mit csinálok addig nélküled?
-Minden nap felhívlak majd, vagy ha elhozod a géped, én viszem a sajátomat, akkor webkamerával is beszélhetünk.
-Hurrá. Ezt otthon is elmonddhattad volna.
-Ne haragudj meg rám. Azért jöttünk ide, mert addig szeretném veled tölteni minden időmet. Számítottam rá hogy ez lesz, a turnék... De emiatt nem akarlak elveszíteni. Lehet hogy a következő turnéra te is jöhetsz.- nem szóltam semmit, csak néztem.
-Akkor egy vagy kettő?
-Kettő.- válaszolt. Két hónap a szerelmem nélkül. Olyan felemelő érzés. Monddhatni szar.. És ha talál magának mást?
-De ugye nem fogsz elhagyni?
-Ne kérdezz már butaságokat! Csak te vagy nekem, és csak te leszel! Senki más. Addig nyugodtan maradj, vagy maradjatok a házban.
Nem válaszoltam, csak megöleltem. Egész nap feküdtünk és beszélgettünk.
*Jenna*
Niallel este moziba mentünk, majd utána a parkban sétáltunk.
-Jövő héten turnéra megyünk. Kb két hónapra.
-És mi nem mehetünk veletek?- már majdnem sírtam.
-Megkérdeztük, de Pault, de határozott nemet mondott. Azt mondta talán a következőre.
-De két hónap nagyon hosszú idő.
-Tudom, de majd minden nap felhívlak. És maradhatsz nálunk.
-Jólvan, de igérd meg, hogy minden nap hívsz!
-Megigérem.- Megcsókolt, és elindultunk haza. Jessiék nem voltak otthon, Liam még mindig Daninél volt, Louis és Zayn sem volt otthon. Vadul csókolózni kezdtünk, majd Niall fölcipelt az emeletre... Letett az ágyra és.............
-Szeretlek- mondtam.
-Én pedig imádlak.- mondta aranyosan, majd lehajtottam a fejem a mellkasára.- Csodálatos vagy Jenn.- mosolygott és magához szorított.
*Jessica*
Már késő este volt, felkeltünk a kanapéról, és Harry kivezetett a teraszra. Egy asztal volt gyönyörűen megterítve. Leültetett. Meggyújtott egy gyertyát, és kihozta a kaját. Spagetti volt.
-Tudom mire emlékeztet ez?-vigyorogtam- Arra a mesére, Susi és Tekergő.
-Tényleg. Ők is spagettit ettek.-mondta.
-Csak ők egy tányérból. És a végén összeért a szájuk.
-Hát azon segíthetünk, mondta és mellém tolta a széket.
-Gondoltad volna hogy van ilyen romantikus oldalam is?
-Nem.- feleltem.
-Hát én sem.- nevetett.- Meg még amúgy se voltunk randin. Az első randin szeretek eljutni a csókig..
-Tehát randin még nem voltunk, de már...
-Valahogy úgy.- mondta és megcsókolt.- Ezt végre nevezhetjük igazi randinak.
Tényleg nagyon romantikus volt, sokszor el is felejtettem hogy utána két hónapig nem látom..

18.Rész_Vacsora. ;D

Sziasztok! Kész a kövi rész. Bocsi ha sok hiba van benne, vagy ha a végén a párbeszédek összefolynak, de nem tudtam kijavítani. Ebben a részben Jessiék vacsorázni mennek, majd kiderül, hogy hova. Jó olvasást, komizzatok! És ha szeretnétek, iratkozzatok fel!:D  =) <3 u="u">

Hazafelé, még mindig olyan érzésem volt, mintha követnének. De próbáltam nem odafigyelni, meg amúgy is éppen azzal foglalkoztam, hogy már majd leszakadt a vállam. A cuccomat egy pár órája hurcolásztam a plázán, na meg a fél városon keresztül.
-Na vééégre! Azt hittem soha nem érünk haza.-sóhajtottam, mikor végre beléptünk az ajtón. Felvittem a táskámat Harry szobájába, majd lementem a konyhába.
-Mit szólnál ha csinálnánk a fiúknak valami finom vacsorát?- kérdezte Jenna.
-Jó ötlet..De mégis mit?!
-Esetleg sült hús, krumplival és salátával?
-Remek.- mondtam majd elővettem a hűtőből a húst, Jenn pedig a salátához látott hozzá..
-Én nem is nagyon szeretem a húsokat.. -jutott eszembe.. Tényleg így van, finnyás vagyok húsok terén.-Ha így haladok, nem leszek jó háziasszony.
-Hát az biztos.-nevetett.- Ezért is te csináld most a húst. A fiúk biztos éhesek és dáradtak lesznek, szóval el ne b.zd..
-Nyugi.. nem fogom.. Hova tetted a sót?!
-Ott..Várjcsak. Inkább én sózom meg, mert te szerelmes vagy.- nettünk ismét.
-Miért, te talán nem?!- kérdeztem.
-De igen, csak rajtam nem látszik annyira mint rajtad.-kezdte.- Meg valahogy meg kéne próbálnom jobban közeledni Niall felé, mert szerintem fél.
-Úgy gondolod?
-Igen. De megpróbálok mindent megtenni, hogy érezze, én csak az övé vagyok. Harryvel nincs ilyen probléma?
-Azzal a közeledés dologgal?-kérdeztem, majd bólintott.- Elhiheted hogy azzal egyeltalán nincs.- mondtam nevetve, és betettem a kaját a sütőbe, a salátát a hűtőbe, és megcsináltuk a sültkrumplit. Pont vlgeztünk mikor kocsi hangot hallottunk az udvar felől.
-Jóestét lányok!-köszönt Zayn és Louis mikor beléptek az ajtón.
-Helló.-köszöntünk Jennával. Majd Niall is bejött, első útja Jennához majd a sütőhöz vezett. Végül az én göndör szemű hercegem (basszus...xD idióta vagyok) hajú hercegem is belépett.
-Sziasztok. Szia Jessi.- lépett oda hozzám, megcsókolt, majd szorosan átölelt.
-Szia Harry. Milyen napotok volt?-kérdeztem.
-Ne is kérdezd. A felvételnél a stúdióba minden jó volt, de a rádiónál, az interjún, katasztrófa.. Minden hülye kersztkérdést tettek fel nekem, amihez semmi közük nincs.-panaszolta.
-Bizony. És nem csak Harrynek. Hanem mindenkinek.-szólt közbe Zayn.
-Jut eszembe... Hol van Liam?Hol hagytátok?-kérdeztem.
-Daniellehez ment, szerintem ma már nem jön haza.-mondta Niall aki már az asztalra hordta az összes kaját.-Ehetünk már?
-Türelem drágám, türelem.- mondta neki Jenn. Elkezdtünk enni, szerencsére mindenkinek ízlett a kaja.
-Ez nagyon jó lett. Máskor is csinálhatnátok.- dicsérte Louis.
-Azért annyira ne szokj hozzá Loui.-mondta Jenna.
-Jólvan, de azért még egyszer csináljatok, mert szegény Liam lemaradt róla.- mondta Zayn. Miután vacsoráztunk mindenki ment a dolgára.  Én leültem Harry mellé a nappaliba.
-És te mit csináltál ma?-kérdezte.
-Ne is mondd..- majd elmeséltem neki hogy mi volt ma az anyámmal, meg mindent ami a történt.
-Ez egyszerűen felháborít. Miért ellenzi ennyire hogy velem legyél.? Ha rajtam múlik, nem hagyom hogy elválasszon tőlem.
-Hidd el én sem. Ha kell mind a tíz, vagyis húsz körmömmel ragaszkodok hozzád.-mondtam, és megöleltem.-Elmegyek fürödni, menj te is, a szobában találkozunk.-indultam fel a fürdőszoba felé. Várnom kellett, mert Louis még bent volt. De így is hamarabb kész lettem mint Harry. Egy elég szexis hálóinget vettem fel, nem tudom Harry mit fog szólni, ilyenbe még nem látott. Sőt én se magamat. Bementem a szobájába, és lefeküdtem az ágyra.
-Béébiiii..-jelent meg egy kacér vigyor az arcán mikor bejött.- nem találok szavakat.- mondta, és mint egy vadállat letámadott. Ez pont jó szó volt, mert tényleg elég vadra vettük a dolgot. Olyannyira, hogy holnap nagyon szépen fog mutatni a kiszívott nyakunk, ja meg Harrynek a csikarásoktol vörös háta, ami szerencsére nem látszik póló alatt.
-Hazza....Szeretlek..
-Én is Jessi. Mindennél jobban.- válaszolt, majd ismét jött az a eomantikus pillanat, amit nem lehet megunni. Szorosan egymáshoz bújtunk, összeért a testünk, a lelkünk, a szívünk..:') Na meg a hagy ne mondjam ki micsodánk..
-Ez nagyon szexi lesz holnap.-álltam a tükör előtt a nyakamat nézegetve.
-Ja.. van amit elfelejtettem..
-Ne ijesztgess..
-Holnap eljössz velem anyuékhoz vacsorázni?
-Persze..Jó ötlet. De mi lesz ha meglátják mit műveltem veled? Mert én az enyémet el tudom takarni a hajammal.. Meg nem beszélve a paparazzikról.
-Hát na.. majd veszek fel sálat. Jobb ötletem nincs. Kellet ilyen durván bánni szegény szerencsétlen Harryvel.
-Jajj. Ne.. Hova sz@arjak?- röhögtem.- Harry te állat.. Nézd meg te is mit műveltél velem.
-Háát ez nem volt szép.- mondta, majd felkapott, letett az ágyra és egy darabig még baromkodtunk, majd elaludtunk..
~Másnap a vacsorára készülve~
-Ez jó? vagy inkább a másik?-lebegtettem félmeztelenül Harry előtt két szoknyát.
-Nekem mindegy. Mind a kettő csinos.
-Ahh köszi. Most aztán megkönnyítetted a dolgom. - végül kiválasztottam az egsiket. Mikor ő is kész lett beszálltunk a kocsiba, és elindultunk. Megálltunk a házuk előtt, aminek a szomszédjába a mi, vagyis a mi régi házunk állt. Becsengettünk.
-Szia.. Vagyis Sziasztok!- nyitotta ki az ajtót Harry anyukája.- Ki ez a helyes lány akit hoztál.. Te jó Isten.. Jessica?!
-Igen, anya, - mosolygott Harry. Bementünk, és leültünk az ebédlőbe.
-Sziasztok!-köszönt Gemma, és mindkettőnket megölelt.
-Mike hol van?- kérdezte Harry,  mostohaapját keresve.
-Sajnos nem tudott eljönni, mert egy kis gond van a munkahelyén De üdvözöl, és megigérte hogy legközelebb itt lesz.- mondta Anne majd elkezdtünk vacsorázni. Miután befejeztük, tovébb beszélgettünk.
-Hogy Hogy elhoztad Jessit? Azt hittem már nem vagytok olyan jóba mint régen.
-De igen anya.. volt egy kis zavar. De egy év után jobba vagyunk mint valaha.-mosolygott Harry.
-Ezt hogy érted?
-Jaaj anya..-szolalt meg Gemma.-Nézz már rá! Nem látod higy szerelmes?!
-Szóval együtt vagytok?
-Igen.- mondtuk egyszerre.
-Gratulálok. Na de meséljetek még valamit.- Kifagatták Harryt a One Directionról, utána pedig engem, úgy nagyjából az elmúlt három évről. Véfül jött egy kínos kérdés..
-Harry fiam.. Nincs meleged? Miért nem veszed le a sálat?- kérdezte Anne.
-Nem.. jó ez így..- válaszolt.. Éreztem hogy pirul az arcom,  ha a tegnap estére gondoltam.
-Legközelebb a tpbbieket is hozzátok, szivesen látom a fiúkat.- mondta Anne, miután eldöntöttük hogy elindulunk haza. Harry elbúcsúzott tőlük majd indultunk.
-Vigyázz Jessire.-kiabált utánunk Gemma.Már vagy tizenegy óra lehetett, és kb nyolc óta voltunk ott. Jól elment az idő. Otthon már csak bedöltünk az ágyba..  Harry nevetni kezdett.
- Mi bajod van?!
-Semmi. Csak.. Szeretlek..-nevetett- te állat..
-Ne kezdjük megint.. Ez történt.. Majd pár nap és elmúlik..
-Vagy nem...
-Tsshhhhhh.- fogtam be a száját egy csókkal.

17.Rész_ Óó anyám..

Kész a 17. rész! Nagyon nincs hozzáfűznivalóm..Jó olvasást, ja és komit!:DD <3 u="u"> 

Reggel nyolckor csörgött Harry ébresztője. Felébredtünk rá, majd egy nagy ásítás mellett kinyomta.
-Jó reggelt.-mosolyogtam, bár ő szerintem szivesebben aludt volna.
-Neked is Jessi.-mondta, és megsimogadta az arcomat, majd hozzámbújt.- Nem akarok menni!
-Harry, muszáj!
-De én itthon akarok maradni veled.-makacskodott.
-Az jó lenne, de ez a kötelességet. Készítsd elő a hangod, ma szükséged lesz rá. Ki az ágyból!
-Még tíz percet anyaaaa!- mondta rekketes hangján, és szorosan kapaszkodott, egyik kezével belém, a másikkal az ágyba.
-Harold.. Kirugdoslak az ágyból!- mondtam.
-Nemár.. Kezdek félni tőled..- nevetett. Majd lelöktem magamról, és a földre esett.
-Na ezt magadtól is meg tudtad volna csinálni.- nevettem, mert olyan aranyos volt, ahogy ott fekszik a földön, és néz kiskutya szemekkel.
-Nem tudom mit vegyek fel.
-Még ki se nyitottad a szekrényt.
-Nembaj. Akkor így,megyek.- makacskodott tovább.
-Nem mehetsz alsógatyában. Majd én szedek elő neked ruhát.- kinyitottam a szekrényét, és kerestem neki ruhát. Harry csak vigyorgott. Még arra is lusta volt, hogy elvegye, ezért a fejére dobtam. Belenéztem a táskámba. Ma feltétlenül haza kell mennem, mert már csak egy tiszta ruha volt nálam. Elkezdtem öltözni.. Harry fölállt, és egy nagy vigyor kiséretében, az ágyra lökött.
-Harry...Most nem érünk rá. Este azt csinálunk amit akarunk, de ez most fontos, nem késhetsz el.
-Jólvan.Felöltözök.-nézett rám szomorúan.
-Na azért. Nekem a lehjobb formádat hozd a stúdióban.- mondtam, mintha az anyja lennék, dehát kell neki egy kis inspiráció. Én már rég kész voltam, Harry pedig a nadrágját vette. Aztán a pólót.
-Fordítva vetted fel..
-Ja.. Köszi.- mondta és megfordította. Mikor lementünk, a fiúk már kész voltak.
-Megint beszélgettetek?-üdvözölt minket Louis.- Hogy nektek mennyi megbeszélni valótok van..
-Neked is jóreggelt Loui-mosolyogtam.
-Na gyerünk srácok, el fogunk késni.- mondta Zayn.
-Hol van Niall?- érdeklődött Liam.
-A konyhában.- mondta Jenna.
-Haza kell mennem, szóval elbúcsúzok én is, majd találozunk. - mondta Danielle, és megöleltük egymást. Mikor Niall is előjött, akkor a fiúk is megöleltek, azt mondták ez szerencse ölelés, hogy minden jól menjen a stúdióban. Persze Harry ezzel nem volt megelégedve, megcsókolt, és alig tudtam kiirányítani az ajtón, hogy menjen már végre.
-Na mit csinálunk ma?- kérdezte Jenn, miután ketten maradtunk a házba.
-Hát a nagyihoz mindenképp el kell mennem.- csavaroghatnánk utána egy kicsit a városba, meg a plázába.
-Egész jó ötlet. De gyere csináltam szendvicset, a fiúk nem ettek. Mármint csak Niall evett.
-Rendben- leültünk reggelizni. Utána kicsit rendbe raktuk a házat, mert a fiúk nagy kupit hagytak maguk után. Azután elindultunk, busszal mentünk. Leszálltunk, és egy kis gyaloglás után a nagyihoz értünk. Volt kulcsom és felmentünk.
-Szia Mama!-köszöntem, és a konyhából jött elő.
-Sziasztok!-üdvözölt minket a nagyi.- Azt hittem, hogy haza se akarsz már jönni. Tegnap telefonált anyád hogy mi van veled.
-Nagyszerű, és miért nem engem hívott? Nagyon érdekelheti, hogy mi van velem.
-Szerintem azért hívott, mert célozgatott rá, hogy el akarja adni a házat.A nagybátyádnak.
-Azt csinál vele amit akar. Joshnak úgyis sok gyereke van, jól jön neki a nagy ház. Én amúgyis a barátaimhoz szeretnék költözni..
-El szeretnél költözni? De mégis hova?
-Harryhez.
-Nem sieted el ezt a dolgot?
-Nem.- mondtam határozottan.- De még nem most, ha nem bánod maradnék még nálad.
-Én nem szólok bele, tudd, hogy ide bármikor visszajöhetsz. De hívd fel anyádat, hogy nem mész vissza a házba, ls eladhatja.- mondta, és a kezembe nyomta a telefont, és tárcsázta a számot.
-Haló?!-szólt bele egy hang. Az anyám.
-Szia.
-Jessica, de jó hallani a hangod.
-Csak azt akarom mondani, hogy eladhatod a házat, nem megyek vissza.
-Ez remek De akkor hol fogsz lakni? A nagyinál?
-Nem.. Harrynél.
-Harrynél? Ezt hogy gondoltad? Egy fiúval? Nem vagy túl fiattal?
-Nem egyel.. Hanem öttel. Plusz két lány. Ez nem a világ vége, meg amúgy sem most rögtön akartam oda költözni. Meg szeretem Harryt, és vele szeretnék lenni, amikor csak lehet.
-Ki van zárva. Nem költözhetsz össze öt fiúval. Főleg nem Harryvel. És itt lezártuk a dolgot.-parancsolt.
-Nem monddhatod meg nekem hogy mit csináljak. Itthagytatok engem mint kutya a szarját. Ha tetszik, ha nem Harryvel vagyok. A tesómnak parancsolhatsz, nekem nem.
-Nagyon nagy lett a szád. De mondok neked valamit. Harry híres, és nem sokáig fogsz neki kelleni. Megtiltom hogy odaköltözz hozzá. Ki tudja mit művelne veled. Főleg hogy még rajta kívül négy fiú van ott.- veszekedtünk. Nagyi és Jenna tátott szájjal halg*tták a telefonbeszélgetést.
-Remek, most eljátszod nekem a féltő anyát. Ebből ln nem kérek azt kezdeg az életemmel, amit akarok.- és lecsaptam a telefont.
-Nyugodj meg.- ölelt meg Jenna.
-Hogy lehet valaki ilyen...Remélem nem fog meglátogatni.
-Hát.. az nem kizárt.- mondta nagyi. Majd idegesen bementem a szobába, és szedtem össze magamnak néhány cuccot.. Köztük egy pár olyan fehérneműt, ami soha nem volt még rajtam, mert túl.. túl.. kihívónak, és szexisnek találtam, ami eddig nem nagyon izgatott, de Harrynek biztos tetszene. Miután kész lettünk, megbeszéltem a nagyival, hogy majd Josh bácsikám elhozza a maradék cuccomat a házból. Ekkor jutott eszembe, hogy Harry anyjáék visszaköltöznek a házba, tegnap mondta Harry. Már nagyon rég láttam őket. Talán még az xFactor meghallgatásán. Elköszöntünk nagyitól, Jennáékhoz is elmentünk, majd barangoltunk a városba. Bementünk egy csomó ruha üzletbe, és rengeteg ruhát felpróbáltunk, sokat nevettünk, el is felejtettem, hogy ideges vagyok. Bementünk egy boltba, vettünk enni, és leültünk a plázába egy padra. -Nem tudom, hogy miért katasztrófa a világnak, hogy Harryvel akarok lenni.- törtem meg a csendet. -Jess, ne foglalkozz senkivel. Jól megvagytok,nem?! -Tökéletesen..- mosolyogtam, mert eszembe jutottak azok a gyönyörű pillanatok. Igaz hogy csak pár napja vagyunk együtt, de érzem, hogy nem fogok csalódni. -Látom a csillogást a szemedben. Történt valami?- kíváncsiskodott. Nekem pedig hatalmas vigyor terült el az arcomon.- Mindent elárul az arcod.- mondta. Elég sokáig elvoltunk a plázába. Boltról boltra mentünk, semmit sem vettünk, de végig olyan érzésem volt, mintha követnének. Mikor jöttünk ki a plázából, egy paparazzi fotózott le. Már csak ez hiányzott.. Elindultunk haza..

16.Rész_Unalmas nap..

Itt az új rész! Remélem nem lett túl unalmas, és tetszik!Komit please!:D  

-De azért jót beszélgettetek ugye?!-szórakozott tovább Louis.- És miért néztek ki úgy, mint akik Ferrarit kaptak szülinapjukra?!

-Ne aggódj Loui, minden rendben van.-válszolt Harry, egy hatalmas vigyorral az arcán.

-Mit csináljunk? Nem akarok egész nap unatkozni.- csatlakozott a beszélgetésbe Niall.

-Jó kérdés.. Holnap interjú, meg menni kell a stúdióba is, ne felejtsétek el.- mondta Liam. A konyhában, az asztal körül ültünk, de senki sem evett. Persze Niallt leszámítva. Én szorosan Harry mellett ültem, Dani elég furán nézett ránk, bár ez érthető, hisz senki sem tudja, hogy most mi a helyzet kettőnk között. Fogalmunk sem volt mit csináljunk. Kint szakadt az eső. És egy ilyen nap általában unalmas szkott lenni, igaz hogy már három óra volt, de a délután többi részét nem akartuk azzal tölteni, hogy nézzük egymást, és semmit sem csinálunk. 

-Én fölmegyek a szobámba, ha valakinek eszébe jut valami szóljatok.- mondta Zayn, majd Niall és Jenna is fölmentek.

-Kimegyek, megnézem milyen az idő.-mondta Louis.

-Oké.- válaszoltunk.

-Az idő még mindig szar, de úgy látszik, hogy az ujságírók nagyon gyors kedvükben vannak.- mondta, majd letett elénk egy újságot, aminek a címlapján a ma készült fotó volt, mikor Harry megcsókol.

-Hát ez jó gyors volt.- ennyit tudtam nyögni. Aztán megláttam a cikk címét: " Harry Styles kidobta Taylor Swiftet egy közönséges lányért!"

-Ez felháborító.- szólalt meg Liam, miután ő is elolvasta.

-Az...-feleltem.

-Tudtam hogy ez lesz, beleszólnak abba ami csak ránk tartozik. És hogy merik Jessit egyszerűen közönségesnek nevezni. Attól hogy nem híres, nem is közönséges..-mondta Harry felháborodottan.

-Szerintem ezek után neki is lesz elég hírneve.- szólt közbe Louis.

-Meglehet. De ne foglalkozzatok vele, majd lecsillapodnak. - mondta Danielle.- Én is felmegyek, majd később találkozunk.

-Nemsoká megyek én is.- mondta neki Liam. 

-Szerintetek hogy kell tacot csinálni? Magamnak még sosem csináltam.- vetette fel Harry.

-Fogalmam sincs, de majd egyszer csinálok neked.- mondtam.

-Unatkozok. Mi a frászt csináljunk?!-türelmetlenkedett Louis.

-Mit szólnátok ha este pizzát rendelnénk.- kérdezte Liam.

-Remek... addig alszok egyett.- mondta unottan Loui és felment. Úgy döntöttünk mi is felmegyünk. Liam a saját szobájába ment, mi pedig a Harryébe. Ledöültünk az ágyra.

-Holnap csak este lehetek a tiéd, mert egész nap rohangálnunk kell. Interjú, meg a stúdió..

-Nem baj.-válaszoltam.- Fel kéne hívni a nagyimat, hogy itt maradok még egy darabig.

-Tényleg, amúgy kerestél állást, miután befejezted a sulit?- jutott eszébe, mert erről nem nagyon beszéltünk. Külön középsuliba jártunk, és az utolsó három évbe, csak gyakorlatra jártam, Harry pedig ugye otthagyta az iskolát. Meg én amúgy is sokáig magántanuló voltam.

-Nem tudo.k elhelyezkedni, sehol nem keresnek óvonőt, és nincs róla diplomám.

-Nem gondoltál arra hogy megszerezd a diplomát?

-De igen, jelentkeztem egy suliba, hogy meglegyen a diplomám, hogy felvegyenek egy oviba. Prrsze magántanulóként, és ez két évig tartana.- magyaráztam. De nem volt kedvem erről beszélgetni, ezért inkább megcsókoltam. Összebújtunk, és Harry nagyon sok mindent mesélt, például hogy némelyik számukat hogy vették fel, és hogy a One Thing forgatásán iszonyú sokat nevettek..  Olyan jó volt hallgatni ahogy mesélt, és örültem hogy ennyire  jól sikerült minden az x factor után.

-Olyan jó hogy itt vagy. Ide is költözhetnél.- mondta Harry.

-Nem is tudom hogy a nagyi mit szólna hozzá...

-De már felnőtt vagy, és de döntöd el.- mondta, és egyetértően bólintottam. Rajta feküdtem, mikor valaki kopogott.

-Gyere! - szólt Harry, megfeletkezve arról, hogy hát..elég félreérthető pózban fekszünk.

-Ejnye.. mi folyik itt!?- vigyorgott Louis mikor kinyitotta az ajtót.

-Semmi Loui, semmi.-válaszoltam kicsit elprulva miután felültem.

-Együtt vagytok igaz?-mosolygott még mindig.

-Nem...-mondtam.

-Igen!!-vágta rá Harry.

-Ez remek. De nekünk nem akartátok elmondani?

-De, persze. De amúgy még én sem tudtam biztosan.-mondtam.

-Hurrrrráááá. Akkor nyomhatjuk hármasban!

-MI VAN?-néztünk Harryvel értetlenül.- Jessi az én csajom..

-Nyugi csak hülyültem.-nevetett.

-Ez nagy volt Louis, de többször ne próbálkozz.

-Jólvan, akkor megyek és megnézem Kevint, ő biztos mellettem áll. Lent találkozunk.- mondta.

-Oké, de még ne mondj senkinek semmit.- mondtuk Harolddal, majd Louis kiment és becsukta az ajtót.

-Hát ez nagyon hülye.. -mondtam és nevetni kezdtünk. Lehívtunk mindenkit a nappaliba.

-Tehát.. Szeretnék mondani valamit.. Lehet hogy meglepődtök rajta, lehet hogy nem.... De.. B.ZI VAGYOK!!!-ordította el magát Harry, és a csöndből hirtelen mindenki szakadt a röhögéstől..

-Na jó.. Inkább mondom én.-kezdtem- Szóval együtt vagyunk Harryvel.

-Tudtam hogy úgyse tudsz nélküle meglenni Jess, pedig először próbáltál tiltakozni- mondta Jenna.

-Láttam én hogy valami nem stimmel az asztalnál..-mosolygott Dani. Majd mindenki örült, és boldogan éltünk, még meg nem haltunk.. xD

Úgy gondoltuk inkább elmegyünk a pizzázóba. Niall, Jenna, Zayn meg én mentünk Harryvel, a többiek meg Louis kocsijával. Egy külön részen foglaltunk asztalt, hogy ne zavarjon minket senki. Niall magában bevágott majdbem három pizzát. Én kb két szeletet ettem, több nem fért belém, így odadtam Harrynek ami megmaradt. Jól éreztük magunkat, egy kis alkoholt is ittunk, de azért nem vittük túlzásba, még sem kocsmában voltunk. Mikor mentünk ki, Harryvel mi voltunk az utolsók akik a kocshoz értek. Valaki hátulról meglökött. Mikor hátranéztem az a nő volt az aki rámászott Harryre mikor az x factorba mentünk.

-Mondtam hogy visszajövök, és megbánod hogy az út közepén megtéptél. És hogy enyém lesz Harry. Híres lett, és te már amúgy sem kellesz neki.

-Nagyszerü.. Most aztán félek. Eddig még a nevét sem tudtad.- válaszoltam flegmán.

-Na gyere gyere.!Rendezzük le most!- mondta, és mit sem törődött azzal hogy esik az eső.

-Nem érek rá. Fontos dolgom van Harryvel..-mondtam, mert Harry fogta a kezem, mert tutta hogy képes vagyok letámadni. A többiek érdekesen néztek a kocsiból. Szerencsére egy ember sem volt az utcán az eső miatt.

-De igen is ráérsz!- ordibált, majd nekem esett. Tépte a hajam, ami eléggé fájt, de egy jó nagy pofont kevertem le neki.

-Elég Jessi, menjünk már.-mondta Harry, aki ismét csak nézett. Majd mikor látta hogy durvul a helyzet beleavatkozott.

-Hagyd békén a barátnőmet te liba. Nekem csak ő kell és senki más!, ordította le a nő fejét. Majd beszálltunk a kocsiba, és a nőt otthagytuk ismét. Otthon a többieknek beszámolóval tartoztunk, tehát mindent elmeséltünk az elejétől.

-És ennyi idő után most jutott eszébe hogy meg akarja szerezni Harryt?- nevettek a többiek, én meg éppen a szétkarmolt karomat kenegettem. Később mindenki elment fürödni. Harryvel mi voltunk az utolsók, és együzt mentünk. 

-Ne félj.Nincs mit szégyelni.-mondta mikor látta rajtam hogy félek. Tele engedtük a kádat, és elmerültünk benne....... Utána bebújtunk az ágyba és aludtunk.Együtt.. ;)

15.Rész_ Felhők felett 3 méterrel.. *-* :D

Sziasztok! Itt van a kövi rész. Ebben a részben Jessi olyat él át, amit eddig még soha...De olvassátok el,  komizzatok, jót is, rosszat is. Ja és előre is bocsi ha sok hiba van benne! :D 

Egész úton hazafelé szótlanul ültünk egymás mellett, mintha nem is egymás mellett lettünk volna. Örültem hogy szakított Taylorral, de lehet hogy ezt mégsem így kellett volna. Mi lesz ha engem is így fog kidobni, ha megun.. A sok ember és fotós, meg riporter előtt. Én nem szeretnék nevetség tárgya lenni. A mostani helyzetben pedig az nem akarok lenni, aki tönkretett egy kapcsolatot. 
-Mi van Jessi?!-  törte meg a csendet egy kis idő múltán.
-Félek..
-Mégis mitől?
-Tönkre tettem két híresség kapcsolatát. A fél világ erről fog beszélni. Nem lesz nyugtuk addig még meg nem szabadulsz tőlem.
-Ne beszélj nekem hüyleségeket. Nem a te hibád. Én akartam így, és nem érdekel mit gondolnak majd rólam az emberek. Mert attól hogy híres vagyok, nekem is van magánéletem, és azt kezdek vele amit akarok. És ha én nem egy másik sztárral, hanem a számomra legtökéletesebb lánnyal szeretnék lenni, akkor abbane szóljón bele senki, és nem hagyom hogy bántsák.- mondta. Hazaértünk. Mikor kiszálltunk a kocsiból, egy csomó újságíró, riporter, és fotós várt minket. A biztonságiak alig tudták félrelökni őket.
-Miss Renner, hogy érzi most magát, hogy tönkre tett kapcsolatot.-kiabált egy riporter.
-Harry mihez fogsz most kezdeni? Visszamész Taylorhoz?
-Egy párt alkottok most Jessica Rennerrel? Inkább Taylort szeretted, igaz? Nem sok a korkülönbség közted és Jessica között?- kiabáltak, miközben próbáltunk bejutni a kapun.
-Elég!! hagyjanak!-kiabált Harry.
-De válaszoljanak a kérdésekre!- kiabáltak vissza. Ekkor Harry magához húzott, ésmindenki előtt megcsókolt.
-Ez válasz a kérdésükre?! Mostmár menjenek.- nagy nehezen bejutottunk, a biztonsági őrök pedig szétoszlatták a tömeget. Hatalmas követ éreztem magamban, ez nekem sok volt. Felrohantam a szobába, és ledőltem az ágyra. Ezentúl mindig ez lesz? Lerohannak, és a szemembe vágják, hogy tönkrettem Harryt. És ő sosem lesz az enyém.?! Lementem és csináltam magamnak egy kávét. Szokás szerint mindenki a nappaliban ült, és beszélgettek. Leültem közéjük, de Harry nem volt ott.
-Megértek hogy ki vagy bukva, még szokatlan ez a sok pofátlan riporter, akik nem törődnek az érzéseinkkel. Tisztelet persze a kivételnek.-  mondta Dani.
-Fel a fejjel Jess, hidd el jobb lesz minden. Ne foglalkozz senkivel, csak magaddal és Harryvel.- próbált felvidítani Louis.
-Köszi srácok.- eröltettem egy mosolyt.
-Szerintem menj, és beszéljétek meg Harryvel.- mondta Jenna.
-Ja.. lehet hogy jobb lenne. Nemsoká visszajövök.- mondtam, és felálltam. Felmeeentem az emeletre, és bekpogtam Harry szobájába.
-Harry?! Jessi vagyok, bemehetek?- kérdeztem.
-Gyere.-szólalt meg Harry. Bementem.
-Ha zavarok...akkor.. ömm.. visszajöhetek később..- mondtam mikor láttam hogy nincs rajta póló. Egy kicsit zavarba jöttem.
-Nem zavarsz.- és leült az ágyra.
-Csak meg akartam nézni jól vagy-e, és szólni, hogy ez nem a te hibád, hanem az enyém,nekem kell elrendezni.. Tehát.. ő.. szerintem jobb lenne ha..ha.. nem lennénk együtt.. Csak.. szimpla.. barátok..- nyögtem ki, a sírás határán voltam, de egyben izgatott a dolog, hogy a világ legjobb pasija áll elöttem. De mégse lehetek vele. Indultam ki az ajtón, mikor hirtelen felállt, megfogta az ajtót, és behúzott. Két kezét az ajtóra támasztotta, így odaszorítva engem.
-Biztos hogy ezt akarod.-nézett rám, gyönyörű szemeivel. Ettől a nézéstől megőrülök.- Mert én nem ezt szeretném.Én téged akarlak érted?! Mostantól..és örökre. Nem bírnék csak barátként nézni rád. Tehát?! Csak a barátodnak akarsz tekinteni?!
-Öhh...... Harry...kérlek.. Nem.. nemhiszem.. nemtudom..
-Ez nem volt túl meggyőző..- nézett rám, és én is mélyen a szemébe néztem.-Nem bírom ezt..
-Azt hiszem én..én sem.- és elkrzdtünk egymás felé közelíteni. Összeért a szánk, és vadul, de mégis érzékien csókolóztunk.
-Nem bírok magammal Jessi.. De én bármeddig várok, ameddig csak szeretnéd.- nem hagytam hogy tovább beszéljen. Megcsókoltam, és az ágy felé irányítottam. Teljesen készen vagyok. Kell nekem...
-Nem kell várnod Harry. Csak neked vagyok itt. De nézz rám semmi olyan nincs rajtam, ami szép lenne.. Szégyellem magam mindenki előtt.- vallottam be neki.
-Elöttem nem kell szégyelned semmit. Gyönyörű vagy.- majd óvatosan levette a ruháimat. És az övétől is megszabadultunk. A szívem őrülten vert, ahogy forró testem, az ő mégforrób testéhez ért. Lassú, és gyengéd volt velem. Mégis, mikor megtörtént, könnycseppek gördültek végig az arcomon.
-Ha nem szeretnéd, abbahagyom. Nem akarok fájdalmat okozni.- csókolta le a könnyeket az arcomról.
-Nembaj, majd elmúlik.- bíztattam, és olyan odafigyeléssel még senki sem bánt velem. Már egyeltalán nem fájt. Először voltam férfival, és örülök, hogy ez a személy Harry volt, és nem más. A menyországban éreztem magam. Csak ő és én.. Senki más, csak mi ketten. Fáradtam bújtunk egymáshoz. Magamba szívtam illatát, amit nem lehet jellemezni, csak egy szóval: Harrys. Lehajtottam a fejem a mellkasára.
-Köszönöm. Csodálatos volttál. Azt hiszem, egyeltalán nem szégyen, hogy te eddig megőrizted magad. És felülmúlhatatlanul jó érzés, hogy pont velem tetted meg.
-Én... nem jutok szóhoz. Leírhatatlan dolgot éreztem. Egy más világban voltam, mintha csak álom lenne. A felhők felett három méterrel.- mondtam miközben simogattuk egymást. Később fölöltöztünk és lementünk. Louis finoman célozgatott arra, hogy egy kicsit sokáig beszélgettünk, mert azt mondtam mindjárt jövök.

14.Rész_Tiszta lapok..;D

Helló! Itt a kövi rész! Olvassátok, soksok komit kérek! Már sokan olvassák, aminek nagyon örülök, így az önbizalmam is nő, köszönöm nektek!Ha akartok íratkozzatok fel! :) 

Reggel én voltam az első aki felébredt, ezért lementem a konyhába palacsintát sütni. A tésztát kevertem, amikor valaki hátulról megfogta a derekamat. Nagyon megijedtem, egész testem összerezzent.
-Nyugi, csak én vagyok.- mosolygott Harry miután megfordultam.
-A frászt hoztad rám.
-Te meg rám hoztad éjjszaka. Jessi, te tudod hogy kiabálsz?
-Nem szoktam érzékelni,csak a szörnyű álmokat. Kaptam erre is nyugtatót, de nem segített túl sokat. De mindegy, ma úgyis megyek a dokihoz.-magyaráztam.
-Elkisérlek.-ajánlotta fel.
-Semmi szükség rá. Menj el Taylorhoz.- próbáltam eltolni magamtól..Nem szabad....
-Légyszives Jessi..
-A légy nem szives, hanem potrohos. És különbenis... Taylor a barátnőd nem?!
-Engem nem érdekel.- vágott vissza- Nem kezddhetnénk mindent elölről?!
-Mégis mit?
-Mondjuk először tisztázhatnánk mindent.
-Hallgatlak.-mondtam hidegvérrel.
-He??-nézett rám kérdően, majd beszélni kezdett.- Tehát.. Én észrevettem akkor, hogy nem csak barátként tekintesz rám de nem gondoltam, hogy olyan komolyan veszel. Aztán én is elkezdtem vonzódni hozzád. Aztán miután megcsókoltál, mikor lemaradtunk, és megkérdeztem mi van veled, akkor már biztos voltam magamban.. De előtte jött az a nő, és nem bírtam magammal. De a csók után minden megváltozott bennem, és csak téged akartalak, a történteket meg elfelejteni. De nem tudtam hogy az a nő visszajön és tönkretesz mindent. Utána láttam mi lett veled, és én sem akartalak tovább kínozni, meg te is elmentél. De megint rájöttem, hogy nélküled nem létezem, és te se nélkülem, hiába tagadod. Tudom. Mert akkor nem kiabálnád az én nevemet éjjszakánként, és nem éreznéd magad biztonságban, mikor hozzádérek. Erről megbizonyosodtam mikor bementem a fürdőszobába...- ismét nem jutottam szóhoz ezek hallatán.
-Harry.. Én nem tudom mit is kéne most mondanom..-mondtam.
-Mondjuk valld be hogy meghalsz nélkülem.- vigyorgott.
-Azt már nem. Nem adom be a derekam olyan könnyen attól függetlenül, hogy te vagy Harry Styles.- néztem rá pimaszul.
-Jólvan, de legalább hagy kisérjelek el. Végülis én vagyok az oka hogy dilidokihoz jársz.e
-Te most őrültnek tituláltál engem?
-Nem. Én vagyok őrült.. Érted..- mondta majd közelített felém.
-Nem Harold! Nem szabad!- toltam arréb, és végre elkezdtem sütni a palacsintát.
-De miért? Engem nem érdekel Taylor.
-Akkor mostmár összejövünk?- szólalt meg Louis röhögve.
-Loui.. mióta állsz itt? Nem láttalak.-mondta Harry.
-Most jöttem. De úgy hallom komoly dolgokról van szó...-vigyorgott ismét.-Szia Jessi, csak nem palacsintát sütsz?- kérdezte, és hirtelen megcsikizett, és a palacsinta a földön landolt.
-B@zdmeg. Ezt már te eszed meg.- nevettem.
-Áhh.. Majd odaadom Niallnek.-válaszolt.Ekkor megjelent Zayn, Liam és Danielle. Jennáék még biztos alszanak. Úgy tűnik éjjszaka fölmentek a szobába, mert Jenna nem aludt mellettem.
-Segítsek Jess?-ajánlotta fel Dani, és így ketten sütöttük. Mikor felkelek Niallék, leültünk reggelizni. Azután mindenki ment a saját dolgára, én mentem és felöltöztem. Éppen kiléptem a szobából, mikor Harry jelent meg előttem.
-Na mehetünk?!-kérdezte.
-Ja.. ha már így ragaszkodsz hozzá..- végül beleegyeztem hogy eljöjjön velem. Igazából ürültem is neki.
-Kocsival megyünk.-jelentette ki mikor kiértünk az ajtón.
-Mr.Styles.- szólalt meg az egyik biztonsági őr aki néha a kapuban áll.- Éjjszaka Swift kisasszony próbált bemenni a házba, de parancsára, nem engedtük be. Szerencse hogy pont itt voltunk.
-Rendben, köszönöm, továbbra se engedjék be!- mondta Harry, majd nem is foglalkozva semmivel, kinyitotta nekem a kocsi ajtaját.
-Köszi.- mosolyogtunk egymásra. Elindultunk. Egyeltalán nem féltem, pedig még nem ültem Harry mellett mikor vezetett. Mikor odaértünk, kiszálltunk és bementünk. Nem kellett várni, mert pont tizenegyre volt időpontom.
-Szia Jessica.-köszönt Mrs. Greenwald a pchihológus.
-Jónapot!- üdvözöltem én is.
-Hogy vagy mostanában? Egész jól nézel ki Úgy gondoltam ma hipnózist fogok aljalmazni, ha nincs ellenedre.
-Kösznöm jól vagyok, már kevesebbet kiabálok éjjszaka.- mondtam, lefeküdtem és tette a dolgát. Hipnotizált. Mikor felébresztett, tényleg olyan volt, mintha aludtam volna.
-Rengeteget javult az állapotod. És amiket tudatodon kívül elmondtál, rájöttem, hogy nem csak a gyógyszer segített. Hanem egy bizonyos Harry. Talán ő volt az ok, amiért ilyen állapotba kerültél?-kérdezte.
-Azt hiszem igen..
-Akkor ő is fog segíteni kiláballni belőle. Milyen gyakran találkozol vele?
-Most is itt van, eljött velem.
-Szóval együtt vagytok?
-Nem.. Csak megbocsájtottam neki, és ismét közelebb kerültem hozzá.
-Hát szerintem nem csak közelebb kerültél hozzá, hanem egyenesen belebolondultál, vagy szebben monddva ismét szerelmes vagy. Szinte csak róla beszéltél. Behívnád egy percre őt is?!- őszintén szólva kicsit meglepett ez a dolog, amit mondott, de belátom, igaza van. Behívtam Harryt a várakozóból. Bejött, bemutatkoztak, majd engem kiküldött a doki.Végül kijött Harry.
-Legközelebb csak egy hónap múlva kell jönnöd. Addig is itt a gyógyszered.- és felém nyújtott egy receptes papírt.
-Köszönöm mindjárt megyek és kiváltom.-elkezdtem nézegetni. Rajta volt az orvosi pecsét, de a gyógyszer neve valahogy nem stimmelt:"Sokat légy Harryvel, amennyit csak lehet!!"
-Köszönjük doktornő.-mondta Harry, én oedig csak értetlenül néztem.
-Nincs mit. Ne aggódj Jess. Harry megígérte hogy vigyáz rád. Segít beváltani a gyógyszert.- mosolygott Mrs. Greewald. Kimentünk, és beültünk a kocsiba.
-Mégis mit mondott a doktornő?!-kérdeztem, a papírt szorongatva a kezemben.
-Nem volt világos? Csak rám van szükséged, és az életemre megesküdtem, hogy többet nem hagylak cserben.
-Köszönöm.- mondtam, és gyengéden megsimogattam az arcát, pedig legszivesebben lesmároltam volna. Elindultunk és egyszer csak megálltunk egy hotel előtt. Harry elővette a telefonját, és hívott egy számot, majd kinyomta. -Ide minek jöttünk?!- kérdeztem, mikor megláttam hogy Taylor lépked ki a hotelból. -Csak várj.-mondta és kiszállt. Lehúztam az ablakot, hogy halljam mit beszélnek. -Végeztem! Végleg szakítok veled!- megjelent néhány rajongó, és lesi fotós. Tehát nem csak én kisérem figyelemmel az eseményeket, hanem hamarosan a fél világ is. -Mit jelentsen ez Harry? Nem szeretsz már? Nem emlékszel, Taylor Swift vagyok,, a szerelmed. Tegnap este meg akartalak lepni, de nem engedtek be.- próbálta sajnáltatni magát. -Nem.. Az én szerelmem Jessica Renner. Menj haza és hagyj minket békén, ne gyere a házunk közelébe. És itt végeztem.- mondta Harry, és beszállt a kocsiba, és elhajtottunk. Riporterek, és rajongók hada kiabált utánnunk.